Szakolczai Attila: A Győri Vagongyár Munkástanácsa. Dokumentumok - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 29/2006 (Győr, 2007)
A győri vagongyár munkástanácsa
ségre, ahonnan szabadon engedték őket. 17 November 1-jén előállítása közben egy másik vagongyári dolgozót is bántalmaztak (aki ellen az volt a vád, hogy lakásán fegyvert rejteget, de azt a megejtett házkutatás során nem találtak), ő megúszta néhány pofonnal. November 2-án, amikor a munkástanács a vezető beosztásban lévő dolgozókról tárgyalt, újabb három funkcionáriust zártak egy időre a bunkerbe, egyiküket több alkalommal is bántalmazták, majd délután mindannyiukat szabadon engedték. A bántalmazások ténye november 4-e után a Hazánkcikke nyomán vált publikussá, 18 de a munkástanács azt követően is elmulasztotta az érdemi felelősségre vonást. Egyedül Fekete József ügyében tartott - Fekete kérésére - a munkástanács nem különösebben alapos fegyelmi tárgyalást, amelyen mindössze Feketét hallgatták meg. 19 Méltányolva Fekete érveit, őt november 12-én megrovásban részesítették, és helyette mást küldtek a gyár képviseletében a megyei tanácsba, de Fekete megtartotta helyét az igazgatói tanácsban, és a későbbiekben is őt bízták meg az őrséggel kapcsolatos ügyek intézésével. A tényleges felelősségre vonás elmaradását nem menti az sem, hogy a bántalmazásoknak egyik esetben sem lett maradandó sérülés a következménye. Amikor a győri pártbizottság (a rendőrség közreműködésével) decemberben megindítja a támadást a vagongyári munkástanács ellen, a bunkerben elkövetett, a munkástanács által kellően meg nem torolt törvénytelenségre fog hivatkozni, azzal igazolva a munkástanács gyengeségét az ellenforradalommal szemben. Az ügy legfőbb felelősének kinevezett Fekete József lesz az első letartóztatott, akit nem sikerül kiszabadítani, és a munkástanács megszüntetésekor is a bunkerben történt sanyargatások felemlegetésével kényszerítik újabb megalázkodásra a munkástanács vezetőit. (A bunkerben történtek mind az esetek számát, mind a bántalmazások súlyosságát tekintve eltörpülnek azon cselekedetek mellett, amelyeket 1956 legvégén és 1957 elején követtek el a karhatalmisták Győrött és országszerte. Ez azonban nem befolyásolhatja a történtek megítélését és elítélését akkor sem, ha nyilvánvaló, hogy az őrség által elkövetett jogsértés csak ürügy, de nem alap volt a munkástanáccsal szembeni fellépésre.) A munkástanács szinte kezdettől nagy gondot fordított tevékenységének dokumentálására, már október 29-én döntött arról, hogy határozatait írásban rögzíti. 20 A meghozott határozatok írásba foglalása és annak a gyári hangoshíradón való közzététele érdekében gyűlésenként háromfős szö17 GYSML, GYMB., B. 849/1958. Fekete József és társainak pere. 18 Lásd kötetünkben ifj. Gárdonyi Géza: Fasiszta emberkínzás a vagongyári óvóhelyen című írását a 127. oldalon. 19 Lásd kötetünkben a vagongyári munkástanács fegyelmi bizottságának Fekete József ügyében 1956. november 12-én felvett jegyzőkönyvét a 145. oldalon. 20 Lásd kötetünkben a vagongyári munkástanács 1956. október 29-i határozatait a 67. oldalon.
