Szakolczai Attila: A Győri Vagongyár Munkástanácsa. Dokumentumok - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 29/2006 (Győr, 2007)

A győri vagongyár munkástanácsa

zeti előadó és Hegyesi Antal szakszervezeti elnök, akiket délután, miután a dolgozók nagy része már hazament, elengedtek.

12 Az önbíráskodás elkerülése érdekében vált szükségessé a támadott személyek ügyének gyors és törvényes kivizsgálása, ennek lefolytatására fegyelmi bizottság felállítása. A fegyelmi eljárásnak több szintje volt, az eljárást körültekintően szabályozták. A törvényesség érdekében a fegyelmi bizottság mellé egy szakképzett jogászt, Körmendy Jánost nevezték ki, aki szavazati joggal nem rendelkezett, feladata pusztán az eljárás törvényességének biztosítása, valamint a meghozott határozati javaslat írásba foglalása volt. Fegyelmi eljárások kezdetben a dolgozók bejelentései alapján indultak, majd az igazgatói tanács október 31-i döntése alapján sor került az összes vezető beosztásban lévő dolgozó (köztük természetesen a munkástanács tagjainak) fegyelmi vizsgálatára. A lefolytatott eljárás alapján a fegyelmi bizottság határozati javaslatot hozott, amely alapján a munkástanács plénuma döntött. A sérelmezett határozattal szemben a munkástanács igazgatói tanácsához lehetett fellebbezni, a fegyelmi jogkör szempontjából tehát az igazgatói tanács felette állt a munkástanácsnak.

13 Fegyelmi eljárást a dolgozók bejelentései alapján általában három ok miatt indítottak: vizsgálat alá vonták azokat, akik nem rendelkeztek beosztásuknak megfelelő képesítéssel és/vagy szaktudással, hanem személyes kapcsolataik révén jutottak pozícióhoz; de eljártak olyan esetekben is, amikor valakinek a magatartása ellen vagy az államvédelemmel való kapcsolata miatt emeltek kifogást a dolgozók. Október 29-én határozatban rögzítették: „A munkástanács kijelenti, hogy a jövőben semmiféle szerv által kívülről ide delegált ingyenélőket, illetve olyanokat, akik nem dolgoznak, nem fog eltartani."

14 Megelőzőleg ugyanis a vagongyár volt az ideiglenesen parkolópályára került káderek és a befolyásos személyiségek hozzátartozóinak legfőbb gyűjtőhelye Győrben (miközben számos vezető beosztásba került kádert a vagongyárból emeltek ki). Az ő munkavégzés nélkül húzott magas jövedelmük fontos szerepet játszott a dolgozók elégedetlenségében. A párttagság önmagában nem volt elegendő indok senkinek az eltávolításához, még a fegyelmi eljárás megkezdéséhez sem, nem bocsátották el Szaló Lajos nagyüzemi párttitkárt sem, és párttag volt a munkástanács 12 GYSML, GYMB., B. 849/1958. Fekete József és társainak pere. Hegyesi Antalra, aki október 26án részt vett a munkástanács megalakításának előkészítésében, különösen haragudtak, őt az üzemből eltávolították, szakszervezeti tisztségét november végén sem voltak hajlandóak tudomásul venni, helyére mást választottak a vagongyári szakszervezeti bizottság élére. 13 Szakolczai Attila: Győr-Sopron megye. In A vidék forradalma, 1956.11. Szerk. Szakolczai Attila. Budapest, 2006, 1956-os Intézet-Budapest Főváros Levéltára, 174. o. 14 Győr, 1956. Dokumentumgyűjtemény. I. Szerk. Bana József et al. Győr, Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, 1996, 136. o.