Szakolczai Attila: A Győri Vagongyár Munkástanácsa. Dokumentumok - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 29/2006 (Győr, 2007)

Adatok a megtorláshoz

tak, hogy amennyiben a Magyar Vagon- és Gépgyár valamelyik gyáregysége felveszi a munkát-azonnal, vagyis szombaton reggel -, a hajtóműgyáriak is megkezdik a termelést. Elérkezett szombat. A Hajtóműgyár dolgozóinak nyolcvan százaléka meg is jelent munkahelyén. A termelést azonban nem kezdték meg, követve a vagongyáriak példáját. A munkástanács nem elégedett meg az eredménnyel. Elhatározta, hogy egy munkáscsoportot küld a vagongyári üzemegységekbe, és megbeszéli a dolgozókkal a munka megkezdésének idejét. A háromtagú bizottság el is indult. Munkájuk több üzemben eredménnyel járt. A szállítógép-, a híd-, valamint a központi szerszámüzem dolgozóinak többsége azt a választ adta a hajtóműgyári küldötteknek, hogy hétfőn reggel felveszik a munkát. [...] 59. Tímár Ottó első felszólalása a megyei tanács vb ülésén

7 1956. november 11. Közli, hogy a munkásság azzal a feladattal küldte őket ide, hogy törvényes úton a megüresedett helyekbe a vb válassza be a munkásság képviselőit, akik ebben a pillanatban 35000 embert képviselnek. A munkásságnak az az álláspontja, hogy kizárólag és egyedül a munkástanácsnak van ma joga beszélni, az összes gyárak így határoztak, amelyek a dolgozók összes rétegét képviselik, a párttagok és a pártonkívüliek vannak benne, a legtökéletesebb, a legszabadabb és a legdemokratikusabb módon lettek ezek megválasztva a dolgozók által. Javasolja, hogy a megye[i] vb-hez hasonlóan egészítsék ki ilyen módon a járási és városi vb-ket is. Az október 1-jei állapotot nem lehet ma már figyelembe venni, a munkásság nem hajlandó visszavenni olyan embereket, akiket maga tett ki.

8 7 Győr, 1956. Dokumentumgyűjtemény. 1-11. Szerk.: Bana József et al. Győr. 1996, Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, 268. o. 8 A Kádár-kormány az október 1-jei személyi összetételben kötelezte a tanácsokat a munka felvételére, illetve folytatására.