Szakolczai Attila: A Győri Vagongyár Munkástanácsa. Dokumentumok - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 29/2006 (Győr, 2007)

A győri vagongyár munkástanácsa

len vezetését, állította össze a tanácsülések napirendjét, tárgyalt más intézményekkel. Tagjai felügyelték a különböző területeket (fegyveres gyári őrség, tájékoztatás stb.), de politikai követelésekben vagy a vállalat irányításának főbb kérdéseiben a munkástanács döntött, elvethette vagy megerősíthette az igazgatói tanács előterjesztéseit.

7 A végleges munkástanács megalakulása előtt egy alkalommal, október 31-én fordult elő, hogy az igazgatói tanács maga hozott határozatokat olyan kérdésekben, amelyeket nem tárgyalt a munkástanács plénuma (vagy ennek nincs nyoma a fennmaradt iratok között). Ezek többsége olyan gyors döntést igénylő ügy volt, mint például képviselő küldése a Dunántúli Nemzeti Tanácsba (DNT), vagy sajtóiroda felállítása. Utóbbit a DNT október 30-i megalakulása tette sürgőssé, hogy egységesen tudják tájékoztatni az ország különböző területeiről Győrbe érkezett küldötteket a munkástanács álláspontjáról, illetve mert az előző napi zavargások egyik oka a dolgozók elégtelen informáltsága volt. Érdemi kérdésben (pl. alakuljanak-e gyáregységenként üzemi munkástanácsok) ekkor is tudomásul vette az igazgatói tanács a munkástanács plénumának döntési jogát.

8 Noha a munkástanács és az igazgató viszonyáról nem született határozat, a gyakorlatban a munkástanács fölötte állt az igazgatónak. Előfordult, hogy (az igazgató távollétében a gyárat vezető) Vadast is leszavazták (noha nem lehet eldönteni, hogy mint megbízott igazgatót vagy mint a munkástanács vezetőjét szavazták-e le),

9 november 2-án pedig felmentették állásából Lakatos Albert igazgatót.

10 Az igazgatósággal való kapcsolattartás, valamint az igazgató ellenőrzése érdekében a munkástanács állandó megbízottat delegált az igazgató mellé.

11 A munkástanács egyik legfontosabb testülete a fegyelmi bizottság volt. Már október 29-én parázs jelenetekre került sor néhány üzemben, amikor a dolgozók meg akarták torolni korábbi sérelmeiket a hatalmukkal visszaélő funkcionáriusokon, illetve azokon, akiket azávó besúgóinak tudtak. (Október 26-án számos államvédelmi iratot széthordták a tüntetők a megyei főosztály épületéből, de mint minden más munkahelyen, a vagongyárban is többen voltak, akiket iratok nélkül is az ávó besúgóinak tartottak.) A munkástanácstagok azonban a józanságukat megőrző dolgozók segítségével elejét tudták venni a személyes leszámolásoknak. Amikor szükséges volt, a különösen támadott kádereket - testi épségük biztosítása érdekében eltávolították az üzemből vagy (átmeneti időre, a hangulat elcsendesedéséig) őrizetbe vették. így került rövid védőőrizetbe október 29-én a személy7 Lásd kötetünkben a Győr-Sopron Megyei Hírlap 1956. október 28-i, A vagongyári, hajtómügyári és csavargyári munkásság szolidaritást vállal Budapest népével című írását a 61. oldalon. 8 Lásd kötetünkben a vagongyári igazgatói tanács 1956. október 31-i határozatait a 78. oldalon. 9 GYSML, GYMB., Nb. 5/1958. Vadas József..., Vadas József jkv„ 1958. május 23. 10 Lásd kötetünkben a vagongyári munkástanács 1956. november 2-i határozatait a 87. oldalon. 11 GYSML, GYMB., B. 354/1957. Türinger József..., Türinger József jkv., 1957. július 25.