Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 28/2006 (Győr, 2006)

C. Tóth Norbert: A Győr nemzetség szerepe a Győri Egyházmegye területén

C. Tóth Norbert A Győr nemzetség szerepe a Győri Egyházmegye területén* A nemzetség

1 szerepét két történés kapcsán fogom vizsgálni, egyik az államalapítás évtizedei, a másik a 13. század második fele, a tartományúri hatalom létrejötte. Az első" kapcsán Győr lovag, míg a másiknál Óvári Konrád lesz a főszereplő. Az első kérdés, honnan származik a nemzetség? Krónikáink - mind Kézai Simon, mind a 14. századi krónikakompozíció

2 németnek mondják őket, és az előbbi szerint Lébényi Pattól, míg az utóbbi szerint az I. András király idejében felbukkanó Pattól, aki Salamon király idejében telepedett meg Magyarországon, és akit előzőleg Konrád császár követként küldött András királyhoz. A magyar történészek egy-két kivétellel elfogadták a német származást. Abban már koránt sincs ekkora egyetértés, hogy ki volt a nemzetség első magyarországi tagja, azaz ki települt be elsőnek. Bár a nemzetség Győr lovagtól származtatja magát, azonban a nemzetség-alapító neve és a nemzetség neve nem feltétlenül kell, hogy egybeessen, hiszen a legtöbb nemzetségnél a nemzetségi tudatban élő ős neve legtöbbször sem nem ős, sem nem élő. Alapvetően két nézet van: az egyik szinte teljesen elfogadja a krónikák tudósítását, és ennek megfelelően a nemzetség alapítója az I. András király idején bevándorolt Pat. A másik szerint a nemzetség alapítója a Szent István uralkodása kezdetén a többi német vitézzel együtt az országba jött Győr lovag volt. En magam a betelepülést korábbra teszem: Győr lovag és esetleg testvére, Pat - a testvér létére a zselicszentjakabi alapítólevél szövegéből következtethetünk - még Géza nagyfejedelemségének vége felé jöhetett be,

3 amikor Géza megkezdte a törzsfők uralmi területeinek a felszámolását és ennek kapcsán valószínűleg az Apor-nembeliek kezén lévő várat elvette, és Győr lovagnak adta őrizetre.

4 A kisajátítás módja a Gellért-legendában és Anonymus-nál leírtaknak megfelelően történhetett.

5 Szent István hatalomra kerülése után a me* A szerző az MTA-MOL Zsigmond-kori Oklevéltár kutatócsoportjának tudományos munkatársa. A tanulmány a Győrben, 2000. október 18-19-én megrendezett Fejezetek a magyar vármegyerendszer történetéből című tudományos konferencián elhangzott korreferátum szerkesztett változata. ' A nemzetségről bővebben: C. Tóth Norbert: A Győr nemzetség az Árpád-korban. In: Analecta Mediaevalia I. Tanulmányok a középkorról. Szerk.: Neumann Tibor. Argumentum Kiadó, PPKE [2002.] 53-72. 2 Scriptores rerum Hungaricarum l-ll. Szerk.: Szentpétery Imre. (= SRH) I. 1 89., 297-298. 1 Hasonló eredményre jutott Lengyel Alfréd: A középkori Győr. In: Győr. Várostörténeti tanulmányok. Szerk.: Dávid Lajos-Lengyel Alfréd-Z. Szabó László. Győr, 1971. 82. 4 Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza, l-IV. Bp., 1987-1998. (= Györffy: Árpád-kori) II. 566. r

' SRH I. 55. Et postea dux Árpad per gratiam suam totam terram cum habitatoribus suis eidem Ketel a Satorholmu usque ad tluvium Tulsuoa condonavit ct non tantum hec, sed etiam maiora hiis condonavit, quia dux Árpad subiugata sibi tota terra Pannonié pro fídelissimo servitio suo eidem Ketel dedit terram magnam iuxta Danubium, ... Ubi postea Oluptolma filius Ketel castrum construxit, quocl Camarum nuncupavit. Ad servitium cuius castri, tam depopulo secum ducto, quam etiam a duceaquisito duaspartes condonavit, ...