Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 28/2006 (Győr, 2006)

GYŐR MÚLTJA - Bana József:A jobboldali szervezetek története Győr megyében (1933-1935)

mogatta a vidék baloldali radikalizálódásának megakadályozására a szélsőjobboldali mozgalmak terjedését. Gömbös azonban abban is reménykedett, hogy a szélsőjobboldali pártok politikai bázist biztosítanak, illetőleg majd csatlakoznak a kormány által szervezett fasiszta tömegpárthoz. Festeticset Gömbös le akarta beszélni a szélsőjobboldali szervezkedésről, mert fellépése nemcsak a kormánypárt szervezésében keresztezte Gömbös terveit, hanem demagógiájával fokozta a belpolitikai nyugtalanságot is. Festetics 1934 januárjában megkezdte a rohamcsapatok szervezését, a kormány ettől kezdve minden lehetséges módon gátolta a nyilasok további szervezkedését. Gömbös ugyanis nem tűrte, hogy a magyar fasizmust más valósítsa meg, ezt a feladatot ugyanis magának tartotta fenn. Ennek keretében Gömbös 1934. január 14-én mondott beszédében élesen támadta Festeticset: ;r

Az olyan 40 000 holdas urak, akik a horogkeresztes mozgalmat importálják, kezdjék önmagukon az általuk hirdetett szociális intézkedéseket... A magyar hitbizományokat nem azért adta az uralkodó, hogy azok élvezetében az utódok egy importált szocializmus jelszavait hirdessék olyan időben, amikor ennek a jelszónak a hirdetése az ország rendjére veszélyt rejt magában."

38 Nagy Pál főispán 1934. január 15-én szigorúan bizalmas levélben utasítja a főszolgabírákat: „A belügyminiszter úr az elmúlt évben kiadott rendelkezésében általában a főszolgabíró személyes elnöklését fontos népgyűléseknél kívánja meg. Tekintettel a tapasztalat szerint a horogkereszteseknek a gyűléseken kifejtett káros agitációjára, a magam részéről minden horogkeresztes gyűlést a fontos gyűlések fogalma alá tartozónak kívánok a jövőben tekinteni, és ezért ez úton arra kérlek fel, hogy minden egyes engedélyezett horogkeresztes gyűlésen vagy Te, vagy pedig szolgabírád lássa el a hatósági tisztet. Abban az esetben, ha akár hivatalos, akár egyéb okokból kifolyólag a biztosi tisztet nem tudnád ellátni, úgy a gyűlést ne engedélyezd, természetesen az én előzetes álláspontom kikérése után. A magam részéről a Te és a szolgabírád elfoglaltságát igen jó ürügynek találom arra, hogy ezek a gyűlések, különösen az exponált községekben (német községek) ne engedélyeztessenek minden egyes esetben, hanem a lehetőségekhez képest az engedélyezések kissé redukáltassanak." - tovább folytatva az idézetet - ,Jiz a panasz érkezett be hozzám, hogy egyes helyeken a horogkeresztesek német mintára ún. rohamosztagokat állítanak fel a hatóság szemeláttára... Vonatkozó bizalmas puhatolásod eredményét légy szíves velem levélben közölni, mert egyelőre bizonyíték nélkül az ügyből aktát nem kívánok felfektetni."

39 Egy 1934. január 15-i jelentés szerint Pinnyéd, Kunsziget, Dunaszeg községekben erősebb fiatalemberekből szerveztek testőrséget, rohamosztagokat. Kiss Emil és 4 társa, győrszentmártoni lakosok kérték, hogy a Magyar Nemzeti Szocialista Párt programjának ismertetése céljából január hó 28-án délután l

k 4 órakor Győrszentmárton községben Wachtler János vendéglőjében gyűlést tarthassanak, de nem engedélyezték. „A 6000/1922. B. M. számú rendelet 4. §-a értelmében politikai gyűléseken hatósági biztosnak kell jelen lenni. Miután a főszolgabíró és szolgabíró más irányú elfoglaltsága miatt hatósági biztos nem volt kirendelhető, a gyűlés engedélyezését meg kellett tagadnom." - írta ezzel kapcsolatban a főszolgabíró. Majd 1934. január 29-én a főispán elrendelte, hogy a főszolgabírók és az államrendőrség vezetői feltűnés nélkül állapítsák meg, hogy mely községekben IB GY-M-S M. L. Tósziget-csilizközi Járás Főszolgabírói bizalmas iratok ad. 4/1934. w GY-M-S M. L. Alispáni iratok X. 1 30/1934.