Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 28/2006 (Győr, 2006)
GYŐR MÚLTJA - Bana József:A jobboldali szervezetek története Győr megyében (1933-1935)
gyarországon jelentkező szélsőjobboldali mozgalmak kezdettől fogva kifejezetten hangsúlyozták „keresztény" mivoltukat, s elhatárolták magukat minden olyan felfogástól, amely a keresztény világnézet ellen irányult. S bár működésükben sok szektaszerű, misztikus, titokzatos vonás is található, nem léptek fel - legalább is komolyabban - olyan törekvésekkel, hogy a hagyományos vallásokat a fasiszta mítosz új „vallásával" helyettesítsék. Ebben nemcsak politikai meggondolások játszottak közre, hanem fontos ideológiai okok is. Magyarországon az egyházak - különösképpen a katolicizmus - töretlenül őrizték nemcsak politikai hatalmukat, hanem ideológiai befolyásukat is a parasztság, a kispolgárság és a középosztály körében. 9 A „kereszténység" fogalma a nyilasok számára azt jelentette, hogy antiszocialista, antidemokratikus, a két világháború közti korszak rendjének és ideológiájának fő elemeit elfogadó jobboldali és nem zsidó. A „keresztény" gondolat átvétele ilyen módon maga is bizonyítéka annak, hogy a magyarországi fasizmus alapvetően a magyar uralkodó osztályok - ezen belül közelebbről azok alsóbb rétegei - hagyományos eszmevilágához, az ellenforradalom egészét eltöltő ideológia alapelemeihez kapcsolódott. Ezen az ideológián semmiféle lényeges módosítást nem hajtott végre; „eredetisége" csupán ezen ideológiai elemek legszélsőségesebb kifejtésében, valamint abban mutatkozott meg, hogy a nacionalizmust, antiszemitizmust, agráriumot az uralkodó köröknél erőteljesebben - bár még így is meglehetősen óvatosan - kapcsolta össze a szociális demagógiával. 10 E tanulmány célja, hogy bemutassa a fasiszta mozgalmak tevékenységét Győr megyében a kezdettől az 1935-ös választásokig bezárólag. Győr megye 1924-ben egyesült Mosón megyével és ettől kezdve az elnevezése: Győr-Moson-Pozsony közigazgatásüag egyelőre egyesített vármegye. A közigazgatási járások a következők: 1. Tósziget-csilizközi járás. Székhelye: Győr szab. kir. város. Ide tartoznak: Bőnyrétalap, Gönyü, Győrszentiván, Kóny, Ménfőcsanak, Rábapatona nagyközségek - Abda, Alsóvámos, Ásványráró, Bácsa, Bezi, Börcs, Cakóháza, Dunaszeg, Dunaszentpál, Enese, Fehértó, Győrladamér, Győrsövényháza, Győrszabadi, Győrújfalu, Győrzámoly, Hédervár, Kisbajcs, Kunsziget, Markotabödöge, Nagybajcs, Öttevény, Pinnyéd, Rábcakapi, Tárnokréti, Vének kisközségek (32 község). 2. Sokoróaljai járás. Székhelye: Tét. Ide tartoznak: Csikvánd, Felpéc, Gyarmat, Győrszemere, Kajár, Sokorópátka, Tényő és Tét nagyközségek - Gyirmót, Gyömöre, Kisbabot, Mórichida, Kispéc, Koroncó, Mérges, Ómalomsok, Rábacsécsény, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Szerecseny és Újmalomsok községek (összesen: 21 község). 3. Pannonhalmi járás: Székhelye: Győrszentmárton. Ide tartoznak: Ecs, Győrszentmárton, Mezőörs, Nyúl, Pér, Ravazd és Táp nagyközségek - Győrasszonyfa, Győrság, Kisbarátfalu, Kisbaráthegy, Nagybarátfalu, Nagybaráthegy, Nyalka, Pázmándfalu, Tápszentmiklós kisközségek (öszszesen: 17 község). A tanulmány kizárólag csak Győr megyével foglalkozik. '' L 40. p. IO L40. p.
