Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 28/2006 (Győr, 2006)
GYŐR MÚLTJA - Székely Zoltán: Középkori képoszlopok Győrött
A Szigetben felállított monumentumról nincs írott forrásunk. A későközépkori-koraújkori Győr szakrális kisemlékeiről elmondottakat még egy adattal egészíthetjük ki. A győri káptalan számadáskönyveinek első kötetében egy 1524-es bejegyzés tudósít a Pánzsaképről (Pansakep), amely egy halászhellyel szemben, északi irányban állott. 9 A szűkszavú tudósításból csupán annyi derül ki, hogy a nevezett monumentum a Pánzsa-patak partján vagy legalábbis ahhoz közel állhatott. A patak nagyjából kelet-nyugati irányban folyt a várostól délre, Szabadhegy felől, és végül a Rábába torkollott. Győr felé eső partjánál érhetett véget - nevéből következően - a Pánzsa utca, amely a régi temetőtől induló és a veszprémi országút mentén hosszan elnyúló Szentbenedekfalvának volt az egyik utcája 10 - talán éppen a főutcája. APánzsa-kép tehát ennek - a 16. század második felére elpusztult - városrésznek a déli végében állhatott. Egyéb adat híján azonban nem dönthető el, hogy miféle objektum lehetett: festett vagy faragott szobormű - miként az adatközlő Jenei-Koppány szerzőpáros vélte (Jenei-Koppány 1964,16) -, kőkereszt, avagy képoszlop. A fentebb bemutatott emlékek állításáról semmi közelebbit nem tudunk. Pusztulásuk pontos dátuma sem ismert. Valószínűleg a török háborúk hadieseményeinek estek áldozatul. A várost 1594-ben hosszú ostrom után elfoglalták az oszmán hadak. A megszállás csupán négy esztendeig tartott, ám ez alatt a középkori Győr egyházművészeti hagyatéka szinte teljesen megsemmisült. A keresztény csapatok 1597-ben sikertelenül próbálták az erődvárost visszavenni. Ez csupán a következő esztendőben vált valóra egy rajtaütésszerű támadással. A hadműveletek súlypontja minden esetben a város déli részére esett: az ostromműveket tehát pontosan abban a sávban alakították ki, ahol az Angieliniféle rajzon a két képoszlop látható. Alkalmasint ekkor tűntek el nyomtalanul. Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy a 16. századi írott és képi források szerint Győrött és a hozzá közvetlenül kapcsolódó településeken legalább négy szakrális kisemlék állott. Ezek közül három bizonyosan képoszlop volt, s egyikük a temető mellett került elhelyezésre. Megjegyezendő, hogy bár az Angielini-féle rajzon ezek a várból kivezető utak mentén láthatók, ám eredetileg lakott s a század közepére már elpusztult településeken belül kaptak helyet. Felállításuk körülményeiről és főleg idejéről semmit sem tudunk, mindazonáltal létük egyértelműen jelzi, hogy a szakrális emlékek e műfaja a közvetlen nyugati határszélen túl is elterjedt. 9 „Item anno Domini millesimo quingentésimo vigésimo quarto quedam domus desolata et penitus diruta Budae penes Weresthoron existens habita ad capitulum Jauriensis pertinentem ex consensu dicti capituli per magistrum Nicolaum de Kakath archidiaconum rabensem ecclisiae jauriensis vendita extitit pro fl LX. Cuius ... domus praetium expositum est et expensum ad locum seu piscinam in opposite Pansakep versus orientem fundatum et praeparatam." Egyházmegyei Levéltár, Győr. A Győri Káptalan Magánlevéltára. Feudáliskori gazdasági iratsorozat. Számadáskönyvek I. 772. old. Az adat első említése: Jenei-Koppány 1964, 16. 10 Szentbenedekfalváról s benne az ismeretlen helyzetű Pánzsa utcáról: Bedy Vince: A győri székeskáptalan története. Győregyházmegye múltjából III. Győr, 1938, 122-123; Borbíró-Valló 1956, 77; Jenei-Koppány 1964, 10.
