Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 28/2006 (Győr, 2006)
GYŐR MÚLTJA - Székely Zoltán: Középkori képoszlopok Győrött
Székely Zoltán Középkori képoszlopok Győrött A középkori szakrális kisemlékek legjellegzetesebb példáját a képoszlopok alkotják. 1 E típus első emlékeit német nyelvterületen állították fel a 13-14. században, és ott is terjedtek el elsősorban: az osztrák tartományokban, Bajorországban, Sváb- és Frankfóldön, a Rajna-vidéken és Vesztfáliában, valamint Sziléziában (Liszka 2000, 28). Németországban és Ausztriában ma is számos darab áll eredeti helyén. A középkori Magyar Királyság egész története során folyamatosan élénk kapcsolatban állott a német birodalommal, illetve annak különböző földrajzi régióival. A kölcsönös érintkezés széles spektrumát jelzi, hogy az egyaránt kiterjedt a politika, a gazdaság, valamint a kultúra területére. E kapcsolatrendszerben kiemelt szerepet játszott a magyar városokban megtelepedett német polgárság, amely szülőföldjének számos szokását meghonosította új hazájában is. Alkalmasint e közeg közvetítette azokat a kulturális impulzusokat is, amelyek a képoszlopállítás magyarországi megjelenéséhez vezettek. Ma még nem látjuk világosan, hogy a képoszlopok milyen mértékben terjedtek el a középkori Magyarországon: jószerivel csupán egyetlen emlékcsoportot ismerünk, amely Sopronban, illetve tágan értelmezett környékén - Nagymarton, Fertőszéleskút, Nagysitke (Csemegi 1941,190) - maradt fenn. E kör azonban nem egységes: az egyes darabokat évszázadok választják el egymástól, valamint felépítésüket és megjelenésüket tekintve is különbözőek. A leginkább feldolgozottak a soproni monumentumok. A városból kivezető utak mentén álló egykori szakrális kisemlékek közül három maradt fenn napjainkig. A legkorábbi, 1300 körül készült darab a Pihenő-kereszt (Rastkreuz), amely a Balfra vezető út mellett áll (Csemegi 1941, 192). A 15. század harmadik negyedében emelt gótikus Lénárt-kereszt eredetileg a kis Pócsi-kapu közelében támaszkodott a városfalnak (Csemegi 1941, 192). A Pék-kereszt (Bäckerkreuz, Kreuz am Anger) szintén gótikus építmény, amelyet a rávésett 1484-es évszám datál: mai elhelyezése ennek is másodlagos, eredetileg a Nemeskútra vezető út mentén állott (Perger 1993, 360-362). Az eleddig megjelent szakirodalom mindenekelőtt a képoszlopok funkciójával és részben eredetével foglalkozott. Rámutatott a magyarországi képoszlopállítás középkori szokásának osztrák gyökereire (Csemegi 1941, 190, 194-195), valamint stiláris és formai párhuzamaikra a környező osztrák területek emlékeivel (Csemegi 1941, 194-195; Perger 1993, 362). Az elemzések azonban nem foglalkoztak a képoszlopok esetleges szélesebb körű elterjedésének lehetőségével, így kimondatlanul is azt sugallták, hogy a soproni és környékbeli emlékek a ' A tanulmány német nyelvű verziója elhangzott a XV. Nemzetközi Kisemlékkutatási Konferencián (XV. Internationalen Tagung für Kleindenkinalforschung. Komarno, Fórum Intézet - Etnológiai Központ [Fórum institut - Etnologické centrum], Komarno, 2002. május 10). A német szöveg megjelent: Mittelalterliche Bildstöcke in Győr. Acta Ethnologica Danubiana. Az Etnológiai Központ Évkönyve (Rocenka Vyskumného centra európskej etnológie. Jahrbuch des Forschungscentrums für Europäische Ethnologie) 5-6, 20032004.97-105. old.