Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Első tárgyalási nap 7957. július 24.

42. Szigethy Attila megbízásából Molnár Barna rendőr százados és Kovács József államvédelmi főhadnagy telefonált október 26-án Mosonmagyaróvárra, bejelentve, hogy a megyei főosztály elfogadja a nemzeti tanács irányítását, egyben kérve, hogy ne használjanak fegyvert a tüntetőkkel szemben. Az öt soros szöveget a rádióban is beolvasták. 43. A jegyzőkönyvek szerkesztettek, nem szó szerint tartalmazzák sem a vádlottak, sem pedig a tanúk vallomását. A halálos minősítéssel bíróság elé állított Berger Sándor ezzel (vagy ehhez hasonló kijelentésével) saját magát igyekezett védeni, anélkül, hogy bárkinek ártott volna. 44. Október 26-án a Richardsban negyven dolgozó megalakította a gyár első, ideiglenes munkástanácsát. Másnap a dolgozók többségének, mintegy négyszáz főnek a jelenlétében új munkástanács alakult. 45. Október 29-én választották meg a munkástanács vezetőségét 46. Az államvédelmisek október 29-én még a laktanyában tartózkodtak. Az AVH-ellenes közhangulat miatt Krecz őrnagy igyekezett ott-tartózkodásukat minél inkább titokban tartani. 47. Krecz Géza őrnagy minden esetben úgy emlékezett, hogy Berger Sándor tagja volt a forradalmi katonatanácsnak, ezt valószínűsíti az is, hogy a Dunántúli Hadsereg Szervezőbizottságába is beválasztották, és hogy jelen volt a nemzetőrséget megalakító gyűlésen. Berger védekezését az indokolja, hogy a forradalmi katonatanácsok (különösen az abban résztvevő civilek) működésének tulajdonították a hadsereg megingását. Megjegyzendő, hogy Berger úgy fogalmazott hogy „hivatalosan" nem volt tagja a katonatanácsnak, ami annyiban fedi a valóságot, hogy az alakuló gyűlésen valóban nem vett részt 48. A DNT alakuló ülésén Szigethy Attila Nagy Imre személye és politikája mellett foglalt állást azonban több felszólaló bírálta Nagy Imrét. 49. Már október 27-én több helyről érkezett hír (nyúli szeszfőzde, győri sertéshizlalda), hogy veszélyben vannak a raktárakban őrzött készletek. A veszélyeztetett helyek őrzése a nemzetőrség megalakításáig a honvédségre hárult. 50. Berger kisebbíteni igyekszik szerepét, hiszen ilyen feladatra szükségtelen lett volna Kemendi Béla ezredest főparancsnoknak jelölni. 51. Berger vallomásának ez a része a rendelkezésre álló iratok alapján nem érthető. Semmi nem indokolta, hogy a forradalom idején egy munkástanács vezető tisztviselője éppen egy bujkáló államvédelmi riszttől kérjen segítséget. Annak sincs azonban nyoma, hogy Berger Tihanyi előállítása, letartóztatása érdekében kívánt volna Nagykanizsára utazni. 52. Hegyeshalom ugyan Győrből Nagykanizsa felé kitérőt jelent, a határra érkező segélyszállítmányok továbbítása azonban hihetővé teszi Berger verzióját. Mégis valószínűtlen, hogy ezért ment volna a határra. A forradalom idején az emberek pusztán kíváncsiságból is igyekeztek eljutni az ország addig hermetikusan elzárt nyugati határaira. 53. Nagy László 1956. októberben a rendőrségnél dolgozott gépkocsivezetőként. 54. Domán János hadnagyot október 26-án küldte Krecz őrnagy a nemzeti tanácshoz, hogy ott a győri honvédséget képviselje, katonai ügyekben közvedenül Szigethy Attila rendelkezésére álljon. 55. A magyar olimpiai csapat a forradalom napjaiban számos viszontagság árán utazott el Melbourne-be, az olimpiára, a többség Csehszlovákián keresztül.