Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Ügyészi feljegyzés (vádirat) 1957. július 18.

79. Váradi Andor az egészségügyi osztály vezetője volt. A munkástanács november 2-i ülésén rendelkezett azonnali hatályú elbocsátásáról. 80. Apró Antal (1913-1994) leváltását országszerte követelték a forradalom idején, november 2-án a tököli szovjet parancsnokságra menekült 1956. november 4-től Kádár kormányában az iparügyi tárca vezetője volt, tagja lett az MSZMP ideiglenes intéző bizottságának. 81. Bebrits Lajos (1891-1963) 1956. október 29-ig közlekedési és postaügyi miniszter volt, Apróhoz hasonlóan országszerte követelték leváltását a forradalmi napokban. A forradalom leverését követően sem került vissza a tárca élére, különböző diplomáciai beosztásokat kapott. 82. Halmos Ferenc november 4-e után is a mosonmagyaróvári járási tanács elnöke maradt 83. Az 1956. november 24-én kiadott törvényerejű rendelet csak termelő vállalatoknál engedélyezte munkástanács működését. 84. 1956. december 11-12-ére hirdetett negyvennyolc órás sztrájkot a Nagy-budapesti Központi Munkástanács. 85. Mivel a Kádár-kormány egyre erőteljesebben igyekezett korlátozni a munkástanácsok jogkörét, a dolgozók sok helyütt a szakszervezetet tekintették olyan fórumnak, amely megfelelő új, választott tisztségviselőkkel alkalmas lehet a politikai harc folytatására, így kiélezett küzdelmet hoztak a december folyamán számos helyen megtartott szakszervezeti választások. 86. Téli István a megyei tanács város- és községgazdálkodási osztályának vezetője volt. 87. Az ügyészség állításával szemben Csincsák Endre nem fogadtatta el a sztrájkhatározatot a megyei tanács dolgozóival. Erről a dolgozók a fennálló körülményeket (köztük Csincsák felszólalalását) mérlegelve, szabadon és lényegében egyhangúan döntöttek. 88. Teljesen légből kapott állítás, miszerint Csincsák rendelte el a szakszervezeti választást Erre semmi jogi alapja nem volt, ő pedig a választás előkészítésében sem vett részt, mivel neve igen hamar felmerült, mint aki legesélyesebb az elnöki tiszt elnyerésére. 89. A közigazgatás karcsúsítása érdekében a Kádár-kormány széles körű leépítést hirdetett meg állami- és pártvonalon egyaránt. A központi államigazgatásban „feleslegessé váló alkalmazottak leépítéséről" az 1956. november 27-i kormányülésre készített előterjesztést Kossá István, a Gazdasági Bizottság tagja, Kádár kormányának pénzügyminisztere, aki korábban szakszervezeti vezető volt A munkástanácsok ellenállását leküzdve ezt egyre inkább a forradalomban szerepet vállaltak megbüntetésére, elbocsátására használták feL 90. Csincsák javaslata nem a munkás káderek ellen irányult. A lényege az volt, hogy aki szakmával rendelkezik, könnyebben tud elhelyezkedni 1956/1957 fordulóján, amikor nagy volt a félelem a munkanélküliségtől, a gazdasági válságtól. 91. Az ötvenhatos eljárásokban ritka módon ezúttal konkrét tárgyi bizonyítékokat is a bíróság elé tárt az ügyészség a vádlottak beismerő, és a cselekményüket bizonyító tanúvallomásokon túl. 92. A hatályos anyagi büntetőjogi szabályok (BHÖ) 1/1 pontja szerint: „Bűntett miatt büntetendő, aki a Magyar Népköztársaság Alkotmányában meghatározott, népi demokratikus államrend vagy népköztársaság megdöntésére irányuló cselekményt követ eL mozgalmat vagy szervezkedést kezdeményez, vezet vagy azt lényeges anyagi támogatásban részesíti." A cselekmény büntetése nem különleges büntető eljárásban „halál vagy életfogytig tartó börtön, avagy