Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Ügyészi feljegyzés (vádirat) 1957. július 18.

ságok), munkás-paraszt tanácsok a vb. egyes tagjaival nem tudnak együttműködni, a községi vb. ezen tagjainak leváltásáról, helyettesítéséről a járási tanács végrehajtó bizottságára vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni." 68. Székely Sándort a Győri Megyei Bíróság ugyancsak Maár Ferenc vezette tanácsa 1957. április 24-én életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. Elkerülendő, hogy a fellebbviteli eljárásban esedeg ítéletét halálbüntetésre súlyosbítsák, Székely nem nyújtott be fellebbezést. 69. A végrehajtó bizottság tagjait nem egyedül Székely Sándornak, hanem a nemzeti tanács és a járási munkástanács többi tagjának is jogában állt véleményezni. 70. Schlaffer Ferencet, aki a járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke volt, 1957. augusztus 30-án egyévi börtönbüntetésre ítélte a Győri Megyei Bíróság (B. 798/1957.), az ítéletnek ezt a részét másodfokon helybenhagyták. 71. A járási tanács végrehajtó bizottságának megváltoztatásához a megyei tanács jóváhagyására volt szükség. Tóth Istvánnak természetesen nem volt joga szentesíteni a választás eredményét, ezt nem is tette meg. 72. 1956. november 11-én, vasárnap tartotta meg első ülését a megyei tanács végrehajtó bizottsága. 73. Éppen a győri munkástanácsok küldötteit (Berger Sándort, Jobbágy Kálmánt és Tímár Ottót) kooptálták a megyei tanács végrehajtó bizottságába. Meghívottként a megyei tanács munkástanácsának tagjai vettek részt a végrehajtó bizottság ülésein, valamint néhány alkalommal a megyei ügyészség vezetője, Kéri József. 74. Tóth István és Csincsák Endre nem voltak a végrehajtó bizottság kooptált tagjai, így a megyei tanács munkástanácsának küldöttei az üléseken csak tanácskozási joggal vettek részt, ugyanúgy, mint Kéri József, a megyei ügyészség vezetője. Csincsák Endre az 1956. november 19-i vb-ülésen vett részt először, nem jogtanácsosként, hanem a megyei tanács munkástanácsának küldötte. 75. Földes Gábor 1956. október 26-án Szigethy Attila megbízásából ment Mosonmagyaróvárra, hogy a határőr laktanyánál leadott sortüzet követően megakadályozza a további tragédiát. Szigethy utasításának megfelelően Földes Mosonmagyaróváron bejelentette, hogy a megyében megszűnt az AVH. A délután folyamán Mosonmagyaróváron egy, másnap két másik határőr tiszt esett áldozatául a tömeg indulatának (őket előző nap éppen Földes Gáborék menekítették ki a laktanyából). Földest az elsők között tartóztatták le, már november 6-án, de a munkásság követelésére hamarosan szabadlábra helyezték. 1957-ben perbe fogták, halálra ítélték és 1958. január 15-én kivégezték. 76. Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke. 77. A megyei tanács végrehajtó bizottsága 1956. november-decemberi üléseinek jegyzőkönyveit Lásd Győr, 1956. II. A forradalom utóvédharca. 78. A fegyveres erők miniszterének 5003/1956. (XI. 7.) BM számú rendelete megerősítette az AVH forradalom alatti feloszlatását, és megtiltotta a volt államvédelem visszaállítását. A fegyveres erők miniszterének a Legfőbb Ügyésszel közösen kiadott 5004/1956 (XI. 27.) BM számú rendelete pedig elbocsátani rendelte a volt államvédelmi szervek valamennyi beosztottját, és csak azok nyerhettek felvételt a rendőrséghez, akiket a minden volt államvédelmisre kötelező felülvizsgálat alkalmasnak talált erre (a vizsgálat során szinte kivétel nélkül alkalmasnak találtak mindenkit).