Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Az ítélet írásba foglalt szövege 1957. augusztus 2.

A november 2-i értekezleten nemcsak a személyi kérdésekkel kapcsolatos napi­rendi pontok, hanem szervezeti kérdések is felmerültek. Ennek során határozat született bizonyos állások megszüntetésével kapcsolatban. így a személyzeti osz­tályt, az ideológiai állásokat és a munkaerő-gazdálkodási osztályt megszüntette. Dr. Csincsák Endre javaslatára az egyes vezetői állások betöltésével kapcsolatban is változásokat eszközöltek. Nagy Bélát a pénzügyi osztály, Kovács Kálmánt az ipari osztály, dr. Turi Németh Demetert a mezőgazdasági osztály, Horváth Pált pedig a város és községgazdálkodási osztály vezetésével bízták meg. Ezekben az esetekben az eddig volt vezetőket más beosztásba helyezték. A vegyes ügyek tárgyalásánál dr. Csincsák Endre vádlott javaslatára határozatokat hoztak a megszűnt DISZ és a megszűnt úttörőházak, valamint a párt vagyonának felleltározására. II. r. vádlott, hogy mennyire átvette az irányító szerepet, bizonyítja az a tény is, hogy november 4-e előtt, amikor a pártok és különböző szervek megalakultak, felkereste Klauz Sándor, a leendő parasztszövetség megszervezésére vállalkozó személy azzal a kéréssel, hogy a számára adjon egy gépkocsit, amellyel Ausztriába akar menni, hogy az Bauerbund 18 ténykedését, működését tanulmányozza. Ezt megelőzően, erre vonatkozólag határátlépési engedélyt is kért. II. r. vádlott rövid vita után adott is határátlépésre szóló igazolást azzal a megjegyzéssel, hogy azt még Szigethy Attilával, mint a Dunántúli Nemzeti Tanács elnökével alá kell íratni, amit az eszközölt is és bélyegzővel ellátott. II. r. vádlott ekkor felvetette előttük, hogy a Magyar Dolgozók Pártja 19 tulajdonát képező, de az ő kezelésük alatt álló Pobjeda gépkocsit a rendelkezésükre bocsátja. Dr. Tóth István II. r. vádlott ezután a rendelkezésükre is bocsátotta az előbb említett gépkocsit. Ezzel a gépkocsival Klauzék kimentek Ausztriába, ahol azt tőlük elkobozták és anélkül tértek vissza. 20 1956. november 4-e után, amikor a szovjet csapatok másodszor felszabadítot­tak 21 bennünket, a győri vagongyárban összegyűltek a győri üzemek munkástaná­csai. Ezen az értekezleten elhatározták, hogy mind a megyei, mind a városi és járá­si tanácsok végrehajtó-bizottságaiba küldötteket delegálnak. E választás során há­rom csoportra osztották a munkástanácsokat. Első csoportba a vasas munkások, másodikba a textilesek, harmadikba pedig a többi üzemek és vállalatok tartoztak. Berger Sándor I. r. vádlottat a textilesek választották küldöttnek a győri városi ta­nácshoz. A vasmunkások pedig Jobbágy és Timár nevű személyeket a megyei ta­nácshoz. Megbízólevelet kaptak, amellyel azután ki-ki elindult a megbízatásának teljesítésére. Berger Sándor vádlott azokkal a személyekkel, akik a megyei tanács­nál voltak delegálva, nem a városi tanácsnál, hanem a megyei tanácsnál jelentke­zett. A megyei tanácsnál beszélgettek Markó Gyulával és elhatározták, hogy a munkástanácsok által küldött személyeket - közöttük vádlottak is - a végrehajtó­bizottságba fogják kooptálni. Dr. Csincsák véleményét, aki jogtanácsosa volt a végrehajtó-bizottságnak, kizárták. Markó Gyula és Tóth István beszéltek a minisz­tertanáccsal is, ahonnan nem kaptak elutasító választ. 22 Azt mondták, nincs kifogásuk

Next

/
Thumbnails
Contents