Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Második tárgyalási nap 7957. július 25.

46. Lombos Ferenc ekkor, november végén még nem volt a megyei pártbizottság veze­tője, hanem a központi apparátusnak a párt helyi szervezéséért felelős küldötte. 47. Mint ahogy a megyei tanács élén is megma­radt elnöknek Markó Gyula. 48. Sárosi Jánosnak a felesége. Sárosi János a forradalom előtt a csornai járási pártbizott­ság első ritkára volt, november 4-e után a szerveződő MSZMP-nek ideiglenesen a megyei vezetője lett. A párton belüli pozí­ció-harcokban tisztségét nem tudta megtar­tani, pártfegyelmit kapott, és kiszorult a megyei vezetés élvonalából. 49. 1956. november 24-én hirdették ki az ET 1956:25. sz. törvényerejű rendeletét, amely csak a termelő vállalatoknál engedélyezte munkástanács működését November 20­án, amikor először utazott Csornára, Tóth István még a munkástanács elnöke volt. Tóth István az ET rendelete után is részt vett a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak ülésein, kézenfekvő volt hogy Markó Gyulát elkísérje Csornára, ahol előző alka­lommal az ő jelenlétében alakították át a já­rási tanács végrehajtó bizottságát. 50. Dr. Készei Ernő a kisgazdapárt képvisele­tében lett tagja az október 31-én újjáválasz­tott munkástanácsnak. 51. Jogilag a járási tanácsok a megyei tanácsnak voltak alárendelve, valójában azonban a párt káderhatáskörébe tartozott a tisztvise­lők kiválasztása. 52. Vagyis amennyiben hibázott, úgy szakmai hibát követett eL de ez szerinte nem képez­heti büntető eljárás alapját. 53. Horváth Istvánnak, a városi tanács elnöké­nek leváltására egy éjszakai mulatozást kö­vetően került sor, miután az esetről beszá­molt a Hazánk. 54. A munkástanácsok visszaszorításával pár­huzamosan több helyen is kísérlet történt arra, hogy a szakszervezetek demokratkus átalakításával ezt a fórumot tegyék valódi népakarat kifejezésének alkalmas fórumává. Társadalmi elfogadottságuk érdekében, a még meglévő munkástanácsokkal politikai küzdelmet víva a szakszervezet vezetése maga is hajlott (november folyamán) bizo­nyos fokú demokratizálódásra. A SZOT vezetősége 1957 januárjára tervezte a szak­szervezeti választásokat (abban a remény­ben, hogy addigra lényegében sikerül meg­törni a munkástanácsok hatalmát). 55. Dávid István a megyei tanács szakszerveze­ti bizottságának elnöke volt 56. December 10-én került sor a szakszervezeti vezetőség újjáválasztására a megyei taná­cson. Az újjáválasztott szakszervezeti bi­zottságba a megyei tanácson alakult mun­kástanács tagjainak többsége bekerült az elnök Csincsák Endre lett. Az országosan tervezett leépítések (korabeli elnevezéssel racionalizálások) miatt is igen jelentős volt ekkor a szakszervezet szerepe. 57. A Nagy-budapesti Központi Munkástanács 1956. december 8-i ülésén határozott két­napos figyelmeztető sztrájk megtartásáról. Ezzel kívántak tiltakozni a kormánynak a velük folytatott tárgyalásokon egyre mere­vebbé váló politikája, és a karhatalomnak a munkástanácsi vezetőkkel szemben egyre keményebb fellépése ellen. A győri vagon­gyár munkástanácsa 1956. december 10-i ülésén határozta eL hogy csatlakozik a KMT sztrájk-felhívásához, miután meg­hallgatta Sebők Lászlónak, a munkásta­nácsnak a KMT-hez delegált tagjának a be­számolóját a sztrájk elhatározott céljáról. A munkástanács teljes egységben döntött a sztrájk mellett, mind a negyven jelen lévő tag igennel szavazott. A sztrájk meghirdeté­sét ekkor már a Salgótarjánban és Tatabá­nyán történtek, valamint — Győrben, a me­gyei tanácsnál ez volt a legfőbb szempont —

Next

/
Thumbnails
Contents