Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)
Második tárgyalási nap 7957. július 25.
46. Lombos Ferenc ekkor, november végén még nem volt a megyei pártbizottság vezetője, hanem a központi apparátusnak a párt helyi szervezéséért felelős küldötte. 47. Mint ahogy a megyei tanács élén is megmaradt elnöknek Markó Gyula. 48. Sárosi Jánosnak a felesége. Sárosi János a forradalom előtt a csornai járási pártbizottság első ritkára volt, november 4-e után a szerveződő MSZMP-nek ideiglenesen a megyei vezetője lett. A párton belüli pozíció-harcokban tisztségét nem tudta megtartani, pártfegyelmit kapott, és kiszorult a megyei vezetés élvonalából. 49. 1956. november 24-én hirdették ki az ET 1956:25. sz. törvényerejű rendeletét, amely csak a termelő vállalatoknál engedélyezte munkástanács működését November 20án, amikor először utazott Csornára, Tóth István még a munkástanács elnöke volt. Tóth István az ET rendelete után is részt vett a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülésein, kézenfekvő volt hogy Markó Gyulát elkísérje Csornára, ahol előző alkalommal az ő jelenlétében alakították át a járási tanács végrehajtó bizottságát. 50. Dr. Készei Ernő a kisgazdapárt képviseletében lett tagja az október 31-én újjáválasztott munkástanácsnak. 51. Jogilag a járási tanácsok a megyei tanácsnak voltak alárendelve, valójában azonban a párt káderhatáskörébe tartozott a tisztviselők kiválasztása. 52. Vagyis amennyiben hibázott, úgy szakmai hibát követett eL de ez szerinte nem képezheti büntető eljárás alapját. 53. Horváth Istvánnak, a városi tanács elnökének leváltására egy éjszakai mulatozást követően került sor, miután az esetről beszámolt a Hazánk. 54. A munkástanácsok visszaszorításával párhuzamosan több helyen is kísérlet történt arra, hogy a szakszervezetek demokratkus átalakításával ezt a fórumot tegyék valódi népakarat kifejezésének alkalmas fórumává. Társadalmi elfogadottságuk érdekében, a még meglévő munkástanácsokkal politikai küzdelmet víva a szakszervezet vezetése maga is hajlott (november folyamán) bizonyos fokú demokratizálódásra. A SZOT vezetősége 1957 januárjára tervezte a szakszervezeti választásokat (abban a reményben, hogy addigra lényegében sikerül megtörni a munkástanácsok hatalmát). 55. Dávid István a megyei tanács szakszervezeti bizottságának elnöke volt 56. December 10-én került sor a szakszervezeti vezetőség újjáválasztására a megyei tanácson. Az újjáválasztott szakszervezeti bizottságba a megyei tanácson alakult munkástanács tagjainak többsége bekerült az elnök Csincsák Endre lett. Az országosan tervezett leépítések (korabeli elnevezéssel racionalizálások) miatt is igen jelentős volt ekkor a szakszervezet szerepe. 57. A Nagy-budapesti Központi Munkástanács 1956. december 8-i ülésén határozott kétnapos figyelmeztető sztrájk megtartásáról. Ezzel kívántak tiltakozni a kormánynak a velük folytatott tárgyalásokon egyre merevebbé váló politikája, és a karhatalomnak a munkástanácsi vezetőkkel szemben egyre keményebb fellépése ellen. A győri vagongyár munkástanácsa 1956. december 10-i ülésén határozta eL hogy csatlakozik a KMT sztrájk-felhívásához, miután meghallgatta Sebők Lászlónak, a munkástanácsnak a KMT-hez delegált tagjának a beszámolóját a sztrájk elhatározott céljáról. A munkástanács teljes egységben döntött a sztrájk mellett, mind a negyven jelen lévő tag igennel szavazott. A sztrájk meghirdetését ekkor már a Salgótarjánban és Tatabányán történtek, valamint — Győrben, a megyei tanácsnál ez volt a legfőbb szempont —