Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Második tárgyalási nap 7957. július 25.

Jegyzetek 1. Tóth István Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett jogi doktorátust 2. Amikor Markó Gyula a megyei tanács élére került, többeket magával vitt a városházáról, köztük Tóth Istvánt is. 3. Tóth István nem általában munkáskáderek beválasztását javasolta, hanem konkrét személyeket, akik történetesen nem jogvégzett dolgozói voltak a megyei tanácsnak (például Czafit Istvánt és Czeiner Ferencet). 4. Október 27-ére még Szabó György hívta össze a győri forradalmi szervezetek képviselőit, erre az ülésre ment el a megyei tanácson megválasztott munkástanács képviseletében Tóth István és Cseh István. 5. Mezei József leváltásáról november 2-án döntött a megyei tanács munkástanácsa, de már az alakuló ülésen felmerült eltávolítása. 6. Mezei József október 26-án kora délelőtt Csehszlovákiába menekült. 7. A városok és községek nemzeti tanácsai valóban a Szigethy Attila vezette GYNThez fordultak politikai jellegű kérdésekben, mindazonáltal a megyei tanácson alakult munkástanács már október 29-én felhívással fordult a községi nemzeti tanácsokhoz, figyelmeztetve azokat, hogy gondoskodjanak a temiényraktárakban őrzött áruk megőrzéséről. 8. A munkástanács fegyelmi bizottsága november 2-án úgy határozott, hogy Váradi Andort vizsgálat nélkül elbocsátja állásából. Babos János ügyében fegyelmi vizsgálatot rendeltek eL egyidejűleg leváltották a Mezőgazdasági Igazgatóság éléről. 9. Szalay Zoltán és Cseh István mindvégig tagja volt a munkástanácsnak, Horváth László nevét csak a november 2-i ülésről felvett jegyzőkönyv őrizte meg. 10. Mint szerte az országban mindenütt, a győri fiatalok is fegyvert követeltek, hogy a budapesti szabadságharcosok segítségére mehessenek. Szigethy véleménye az volt, hogy a fegyver jó kezekben van a forradalomhoz csatlakozott győri honvédeknél, semmi szükség nincs arra, hogy a fiatalok Budapestre menjenek. 11. Horváth Lajos, székesegyházi lelkész, aki részt vett a győri katolikus papok október 26-i követeléseinek összeállításában. 12. Helyesen: a Győri Nemzeti Tanácstól. 13. Markó Gyula vezető pozícióban megmaradása ellen az amúgy visszafogott Győri Ügyvédek Nemzeti Bizottmánya is tiltakozott november 2-i ülésén. Feltehető, hogy a győrieknek nem annyira Markó Gyula személye ellen volt kifogásuk, mint inkább a győriek lokálpatriotizmusát sértette az idegenből rájuk kényszerített tanácselnök. 14. 1945-től néhány évig Tóth István is tagja volt a kommunista pártnak. 15. Vélhetően október 30-án, amikor Somogyvári Lajos ellenkormány-alakítási kísérlete valóban igen zavaros helyzetet eredményezett a városházán, illetve november 4-e előtt Szigethy Attila ezen a napon biztosan tárgyalt a vagongyári munkástanáccsal. 16. A megyei tanács munkástanácsának november 2-i üléséről felvett jegyzőkönyvet lásd Győr, 1956. Szerk. Bana József et. al. Győr, 1996, II. 176-180. o. 17. Az államvédelem ügynökeiről Győrött a forradalom napjaiban nem került elő olyan összesítő lista, mint például Miskolcon, ennek ellenére sokakról kiderült (a megyei tanácson is), hogy rendszeresen dolgoztak az