Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Második tárgyalási nap 7957. július 25.

munkáskáderek ellen tettem, hanem kizárólag szociális szempontokat tartottam szem előtt, hogy azoknak van szakmájuk és meg tudnak élni, el tudják tartani a családjukat, nem úgy mint a hivatalnokok, akiknek nincs szakma a kezükben. Petz népbíró kérdésére: én a sztrájkról a gyűlésen Jobbágy Kálmántól szereztem tudomást. Azt, hogy az ipari üzemek dolgozói miért akarnak sztrájkolni, azt én kifejezetten nem tudtam. Arról tudok, hogy a központi munkástanács tárgyalt a Kormánnyal, különböző követelések voltak jobbról és balról is, és ezek a tárgyalások megszakadtak, és ezért lett volna a két napos sztrájk. A felszólalásomnak véleményem szerint nem volt kényszerítő hatása a dolgozókra. Nem volt benne az, hogy „én nem jövök be, de ti se jöjjetek be két napig." Lovas népbíró kérdésére: én a racionalizáló bizottságban azért vetem részt, mert a rendeletben benne volt, hogy a szakszervezeti elnöknek hivatalból benne kell lennie. Én szívesen részt vettem ebben, az előbb említett szociális okok miatt. Ügyészre vádlott: én nem mondtam azt, hogy ne feszegesse senki azt a kérdést, hogy miért lesz a sztrájk, mert az illető holnap esetleg nem lesz a tanácsnál. Én lényegében azt mondtam, hogy feleslegesnek tartom, hogy személy szerint felszólaljanak itt, hogy ki van a sztrájk mellett és ki ellene, mert ha valaki a sztrájkra való akaratát rá kívánja másra kényszeríteni, az feltétlen később kellemetlenséget vonna maga után. Én ezalatt a kellemetlenség alatt azt értettem, hogy esetleg kiteszik az állásából, vagy más vonalon lesz kellemetlensége. Ezt azonban én nem fejtettem ki. Szerintem felszólalásom lényegében ezek benne vannak. Megválasztásomra a sztrájk megszavazása után egy-két óra múlva került sor. Amelyik tanú azt állítja, hogy én magam kértem azt, hogy a racionalizáló bizottságban részt vehessek, az valótlant állít, vagy tévedésből mondja ezt. Én indítványt, vagy javaslatot sem tettem arra vonatkozóan, hogy csak hivatalnokok maradjanak meg a tanácsnál. Beszélgetés során lehet, hogy szó esett arról, hogy elsősorban azokat kell racionalizálni, akiknek szakmája van, mert ezek el tudnak helyezkedni. Én a munkáskáderek racionalizálása mellett soha nem foglaltam állást. Sem írásbeli, sem szóbeli utasítást Pestről a budapesti központi munkástanácstól nem kaptunk a szakszervezetek újraválasztására. Az akkori Népszabadság valamelyik számában megjelent egy cikk, amely elismerte a dolgozók sztrájkjogát, de hozzátette azt, hogy azt a szakszervezetek gyakorolják.

89 Tanácsvezető ismerteti a gyorsírói jegyzeteket. Vádlott: engedélyt kérek a gyorsírói jegyzetek betekintésére, mert azokat eddig még nem volt módomban megtekinteni. Volt egy olyan felszólalásom, amelyben helytelenítettem Dögei Imre földművelésügyi miniszter rendeletét, de azért, mert a végrehajtás időpontja korai volt, én