Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Második tárgyalási nap 7957. július 25.

Pesti János elbocsátására én semmilyen javaslatot nem tettem. Menyhárt kartársnő

68 tett javaslatot vizsgálatra vele szemben. Én nem tettem javaslatot Pesti elbocsátására, ha erről határozat született és az úgy van megszövegezve, hogy az én javaslatom volt, akkor téves. Markó Gyulával kapcsolatban meg kívánom jegyezni azt, hogy ő maga vetette fel azt, hogy a városban ellenséges hangulat van vele szemben kialakulóban és ezért ebben az időben a legcélszerűbb lenne, ha szabadságra mehetne. Vele lett megbeszélve az, hogy az erős jobbra tolódás miatt célszerű lenne, adnánk neki egy papírt, amelyben igazoljuk azt, hogy ő nincs a megyei tanácsnál. Ezt azért kérte, hogyha netán igazoltatnák valahol, akkor ne hogy bántódás érje. Én kezdtem szövegezni neki egy papírt, de közben el kellett mennem és nem tudtam befejezni. Tóth írt egy másikat. Állítom, hogy ez nem Markó Gyula eltávolítása volt. Mezei is, mint a többi személy, akik ellen vizsgálat lett indítva, csökkentett fizetéssel rendelkezési állományba lettek helyezve. A vizsgálat nem volt azonos az elbocsátással. Váradi Andor leváltását a járási kórházak orvosai kérték, mert a forradalom első napjaiban a felkelőkről állítólag azt a kijelentést mondta, hogy patkányok. Én nem voltam jelen e kijelentése alkalmával. Azok ügyében, akikkel kapcsolatban azért indult vizsgálat, mert azt mondták róluk, hogy ÁVO-s besúgók, én intézkedtem. Megkértem Cseh Istvánt, hogy a városi tanácsnál érdeklődje meg, van-e ÁVO-s lista. Ilyen nem volt, azt mondta. Ennek a vizsgálatnak ezzel vége is lett. Nekem Radics

69 is panaszkodott amiatt, hogy róla azt beszélik, hogy ÁVO-s besúgó. A vizsgálat nem volt üldözés, csak a felmerült intrikák tisztázása. Én úgy tudom, hogy 1956-ban a megyei tanácsnál nem alkalmaztak fasisztákat már. November 4-e után rendelet érkezett, hogy a hivatalokban a munkástanácsokat meg kell szüntetni.

70 A személyzeti osztályok és a személyzeti állások megszüntetésre nem tudom ki vetette fel a határozati javaslatot, de én csatlakoztam hozzá, mert nekem az volt a véleményem, hogy az adott helyzetben nincs szükség erre. De ugyanakkor felvetettem azt is, hogy az ott dolgozókat a tanácson belül máshol is el lehetne helyezni. Az ideológiai állások megszüntetésével is egyetértettem az előbb elmondott indok alapján, az erre vonatkozó határozati javaslatot sem én vetettem fel. Ugyancsak csatlakoztam ahhoz a javaslathoz, hogy a munkaerőgazdálkodási osztályt szüntessék meg és olvasszák be az igazgatási osztályba. A megyei tanácsnál összesen 180 párttag volt, az ellenforradalom azonban megmutatta azt, hogy azok nem voltak mind kommunisták. Petz népbíró kérdésére: azt, hogy a kibővített ülésre az egyes osztályok kiket küldenek el, azt maguk döntötték el. Ügyész kérdésére: a másodszori munkástanács választásnál a pártok szerinti választást lehet, hogy én vetettem fel, lehet, hogy nem. Azt tudom, hogy először beszélgetés során merült fel az a kérdés. Arra emlékezem, hogy helyeseltem ezt. Az is lehet, hogy én, az is lehet, hogy Tóth, de az is lehet, hogy valaki más vetette fel