Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Első tárgyalási nap 7957. július 24.

76. Takács András a Győr-Sopron Megyei MSZMP ideiglenes intéző bizottsága képviseletében 1956. november 12-től vett részt a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülésein — részben éppen Berger javaslatára. („[Berger] Kéri, hogy a vb elvileg fogadja el a pártbizottság azon döntését, hogy Takács András képviselje, tekintve, hogy a további kialakuláskor majd eldől, hogy a párt hogyan lesz képviselve. [...] ne legyen az a látszat, hogy a párttal szemben a munkástanácsoknak ellenséges érzületei vannak, mert ez nem áll fenn, csak a vezetők személye elveszítette a dolgozók előtt a hitelét Az a társaság, amelyik ide delegálta, úgy érzi, hogy ezeknek van hitele, legyen közöttünk, és mi többen vagyunk itt, akik kifejthetjük, ha más a véleményünk.") (Győr, 1956. II. 283. o.) 77. l^ombos Ferenc Győrbe helyezéséről 1956. november 14-én döntött az MSZMP IKB Szervező Bizottsága, annak azonban nincs nyoma, hogy a decemberi negyvennyolc órás sztrájkot megelőzően részt vett volna a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülésein. Ezt magyarázza, hogy idejét és energiáját teljes mértékben lefoglalta a helyi MSZMP talpra állítása, az erősen kommunistaellenes közhangulat leküzdése, azok a nehézségek, amelyekről beszámolt a megyei és budapesti kerületi párttitkárok első országos értekezletén 1956. november 27-én. Lombos Ferenc 1950-ig a győri vagongyárban dolgozott, ebből az időből ismerhette Berger Sándor. 78. Tóth István felvetése éppen azt szolgálta, hogy a munkástanácsi küldöttek ne a fennálló törvényeket figyelmen kívül hagyva, hanem azokkal összhangban, felsőbb jóváhagyással kerüljenek a megyei tanács végrehajtó bizottságába. Berger szavai azt is bizonyítják, hogy Csincsák Endre a vb ezen ülésén nem vett részt, nem adott jogi tanácsot a kooptálás kérdésében. 79. Kecseméthy István volt a végrehajtó bizottság elnökhelyettese, Gönczöl Gyula pedig a titkára. 80. A megyei tanács végrehajtó bizottságának november 19-i ülésén részt vettek a megye városainak, illetve járásainak hivatalban lévő tanácsi és nemzeti tanácsi vezetői, valamint Szigethy Attila. A megbeszélésnek éppen az volt a célja, hogy a tanácsokat a forradalmi szervezetek, munkástanácsok küldötteivel megerősítve biztosítsák a közigazgatás működését, ahogy a megyei tanácson történt 81. Először Berger Sándor javasolta, hogy a megyei tanács jelöljön ki egy bizottságot a csornai helyzet kivizsgálására, amely majd javaslatot tesz a kialakult helyzet megoldására. Ezt követően Markó Gyula tett javaslatot a küldöttség összetételére. Érdekes módon az eredeti jegyzőkönyvben nincs nyoma annak, hogy eredetileg Markó is a küldöttség tagja lett volna, noha e téren Berger és Tóth István visszaemlékezése teljességgel megegyezik. Vélhetően a csornai út után tették át gépiratba a gyorsírói jegyzetet, és ekkor már nem volt jelentősége, hogy abban a küldöttség eredeti személyi összetételét is feltüntessék. 82. Markó Gyula Csehszlovákiába utazott november 20-án. 83. Takács András, az MSZMP ideiglenes megyei vezetőségének tagja nem vett részt a csornai megbeszélésen. 84. Nagy Imréék letartóztatása, illetve az Országos Munkástanács megalakításának megakadályozása előtt volt némi alapja annak az illúziónak, amely Kádárt a forradalmi követelések örökösének tekintette (szemben az egyértelműen forradalomellenesnek tudott MünnichheL illetve Kádár szovjet tutoraival). A november 14-i végrehajtó bizottsági ülésen Berger például „két forradalmi kormány"-ról beszélt, ami azt igazolja, hogy Kádárt (még) nem tekintette a forradalom elárulójának. Másfelől Berger