Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)
Első tárgyalási nap 7957. július 24.
on. Markó Székelynek is megmondta, hogy a megyei tanács nem fogadja el az ő tanácselnökletét, mert ahhoz, hogy valaki tanácselnök legyen, hosszú idő kell. Markó azt mondta, először valamilyen funkcióban kell dolgoznia, és ha megfelelő lesz, akkor lehet tanácselnök. Székely erre kijelentette, hogy ő semmilyen funkciót nem vállal el. Ezt követően valamelyik napon Markó felháborodva mutatott egy jegyzőkönyvet nekem, amelyet Csornáról küldtek be, az egyik vb ülésről készült. A jegyzőkönyv szerint továbbra Székely elnökölt és felszólalásában olyan kijelentéseket fogott ránk, amelyeket mi 27-i kintlétünk alkalmával nem mondtunk neki. 89 Markó ekkor felhívta Székelyt telefonon, hogy adjon magyarázatot a jegyzőkönyvben foglalt kijelentéseivel kapcsolatban, de Székely levágta a kagylót és azt mondta, hogy nincs tárgyalni valója velünk. Én nem mondtam Székely Sándornak azt, hogy álljon Schlaffer mögé, mint én teszem Markóval, és ha nem úgy tesz valamit, ahogy kellene, akkor hátulról kétszer-háromszor jól hátbavágja, mint én teszem azt Markóval. Én ilyen kijelentést Székelynek nem tettem, ezt Schlaffer állítja csak. 90 Petz népbíró kérdésére: én nem tiltakoztam az ellen, amikor a bizottságba megválasztottak. Ügyész kérdésére: én csak öt-hat perces bevezetőt tartottam Csornán. Én a közellátásról beszéltem és azt mondtam, hogy éppen ennek lebonyolítására szükséges az apparátus fenntartása. Én Kádár ellenes kijelentést nem tettem, erre határozottan emlékezem. Ügyész becsatolja a vb határozatát, továbbá Márfi rendőr alezredes tanúvallomásáról készült jegyzőkönyvet, továbbá Tóth Istvánnal kapcsolatos legújabb nyomozati anyagot. 91 Dr. Galambos védő kérdésére: a vb elnököknek tartott értekezleten a jelenlévő vb elnökök nem kaptak irányítást arra vonatkozóan, hogy hogyan kell átalakítani a vb-okat. Vádlott: Tihanyi miatt általános lett az ellenséges hangulat ellenem. A gyermekemhez az iskolában három hétig nem szólhattak társai, teljesen bojkott alá helyezték, mert engem AVO-s rejtegetőnek mondtak. Feleségem is, és később én is bementünk az iskolába emiatt és beszéltünk az igazgatóval. Október 30-án, mint azt már korábban mondtam, nem mertem lakásomon aludni, hanem Hujber Tiborral 92 bezárkóztunk és a katonatanács helyiségében a városházán aludtunk. Krecz őrnagyhoz igyekeztem közel férkőzni, hogyha Tihanyi miatt valamilyen bántódásom lenne, ő védjen meg. November 4-e után már nem féltem annyira, bár a hangulat még mindig olyan volt, hogy valamennyire félnem kellett, hiszen november 4-e után hivatalosan is feloszlatták az AVH-t, 93 így nem voltam teljesen tisztában azzal, hogy hogyan fogják elbírálni azt, hogy én az ÁVH embereit megmentettem. Elmondani kívánom még azt is, hogy én álltam Markó Gyula és Gönczöl Gyula politikai befolyása alatt, nem pedig fordítva volt. Egyebet elmondani nem kívánok.
