Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Szakolczai Attila: Munkástanács-vezetők pere a Győr Megyei Bíróság Népbírósági Tanácsa előtt

csosának, Csincsák Endrének az állásfoglalását, és érdeklődtek telefonon a kormánynál. Kérdésükre Apró Antaltól igenlő választ kaptak azzal a megszorítással, hogy figyeljenek oda arra, hogy ne ellenforradalmárok kerüljenek be ilyen módon a végrehajtó bizottságiok)ba. Márpedig Kádár november 11-i beszéde szerint még a munkástanácsok nem számítottak egészében és megszorítás nélkül ellenforradalmi testületeknek, így a küldöttek bevonása a vb-ba a kádári hatalom részéről is legitimnek, elismertnek tűnt. Tóth István másik felvetésével arra hívta fel a figyelmet, hogy ily módon a megyei tanács végrehajtó bizottsága felépítését tekintve ellentétbe kerül a járási és községi végrehajtó bizottságokkal, aminek természetesen két megoldási lehetősége volt. Lehetett nem kooptálni a küldötteket - ebben az esetben azonban bizonytalannak tűnt, hogy egyáltalán tud-e működni a megyei végrehajtó bizottság. A másik megoldás az alsóbb szintű testületek hasonló átalakítása volt - ezt javasolta korábbi felszólalásában Tímár Ottó is,

61 és végül Markó Gyula javaslatára ebben az értelemben hozott határozatot a végrehajtó bizottság, amit november 13-i keltezéssel küldtek ki az alsóbb szintű tanácsoknak.

62 Vagyis Tóth István ahelyett, hogy gyengítette volna a forradalmi erők pozícióját a helyhatalmi testületekben, hozzászólásával éppen erősítette azokat. A november 11-i ülésen határozat született arról, hogy a munkástanácsok küldötteit teljes joggal kooptálják a megyei tanács végrehajtó bizottságába, közülük valaki - Markó javaslatára Berger Sándor, mert őt ismerte személyesen - megkapja a végrehajtó bizottság egyik függetlenített állását, sőt, nyitva hagyták a lehetőségét annak is, hogy egyikük a megyei tanács elnökhelyettese legyen.

63 November 11-től mintegy egy hónapon keresztül meghatározó befolyást gyakoroltak a munkásküldöttek, elsősorban Berger Sándor a megyei tanács munkájára. Már a november 11-i ülésen ő javasolta Kéri Józsefnek, a megyei ügyészség vezetőjének meghallgatását a törvényesség betartásáról, vagyis a november 4-ét követő letartóztatásokról.

64 Berger volt az, aki nem fogadta el (a forradalmat kezdettől támogató, és Szigethy Attila oldalán az utóvédharcokban is tevékenyen részt vállaló, a megtorlás során hétévi börtönbüntetéssel sújtott) Kéri beszámolóját, és 61 Győr, 1956. II. 268. o. 62 A megyei tanács végrehajtó bizottságának határozata. Győr, 1956. november 13. GYML, Berger-per. 63 Nem lehetetlen, hogy Markó Gyula engedékenységét nagyban meghatározta bizonytalan helyzete a megye élén, hiszen általános volt a kívánság, hogy Szigethy Attila legyen a megye tanácselnöke, ami ekkor még Kádárék szempontjából is kivihetőnek tűnt. Decemberben Tímár Ottót választották a megyei tanács egyik elnökhelyettesévé. Nem érdektelen, hogy november közepe óta ugyancsak a vagongyári munkástanács delegáltja, Kofrán Árpád állt Győr város tanácsának élén is. 64 Győr, 1956. II. 270. o.