Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)
Szakolczai Attila: Munkástanács-vezetők pere a Győr Megyei Bíróság Népbírósági Tanácsa előtt
A vagongyári értekezleten a tanácsi küldöttek arról számoltak be, hogy náluk még nem indult be a munka, a végrehajtó bizottság több tagja hiányzik, és örömmel vették a munkástanácsok felajánlkozását, hogy részt vállalnak a közigazgatási feladatok ellátásából. Ismertették a tanácsok végrehajtó bizottságainak felépítését, működési mechanizmusát, a kettőnek egymáshoz való viszonyát. A munkástanácsok ezt követően döntöttek arról, milyen létszámban kerüljenek be képviselőik a végrehajtó bizottságokba, egyben ragaszkodtak ahhoz is, hogy Szigethy Attila legyen a megyei tanács elnöke. 59 A delegáltak kiválasztásával kapcsolatban úgy határoztak, hogy külön válasszanak jelöltet a vasipariak, a textilesek és a többi üzem, és közülük válassza ki a végleges képviselőket a vagongyárba másnapra összehívott munkásgyűlés. November 9-én a textilipari dolgozók javaslatára Berger Sándort választották a városi tanácson a munkásságot képviselő hét delegált egyikévé, ő azonban nem ismerve a többi jelöltet, ahhoz a csoporthoz csatlakozott, akik Markó Gyulánál, a megyei tanács elnökénél jelentkeztek. Berger felhívta Markó figyelmét, arra, hogy öt a munkástanácsok a városhoz delegálták, mint ahogy ez állt megbízólevelén is, Markó azonban jobbnak látta, ha Berger, akit személyesen ismert, a megyei tanácsnál marad. 1956. november 10-én, azon a napon, amelyet a kormány 1/1956. számú kormányrendelete határnapként jelölt ki a központi és helyi szervek munkájának beindítására, jelentkeztek a megyei tanács elnökénél a munkásküldöttek. Megállapodtak arról, hogy amennyiben erre törvényes lehetőség kínálkozik, kooptálják őket a megyei tanács végrehajtó bizottságába, a másnapra összehívott rendkívüli ülésen. A végrehajtó bizottság 1956. november 11-i ülésén találkoztak bizonyosan, talán ekkor ismerkedtek meg egymással, a majdani pertársak: Csincsák Endre, Tóth István és Berger Sándor. Találkozásuk érdekessége - különös tekintettel a majdani perre -, hogy az ülésen a megyei tanács munkástanácsának képviseletében tanácskozási joggal részt vevő Tóth István volt az, aki mérsékelni kívánta Bergerék részvételének jogi kategóriáját, figyelmeztetve arra, hogy a tanácstörvény nem tesz lehetővé kooptálást, és arra, hogy ekképpen a megyei végrehajtó bizottság ellentétbe kerül az alsóbb szervek végrehajtó bizottságaival. 60 Tóth közbevetéseit több dolog indokolta. Túl azon, hogy - november 4-e után - igyekezett biztosítani saját magát arra az esetre, ha a tanácsrendszer restaurációjával párhuzamosan sor kerül a kooptáltak eltávolítására, ő eredménnyel hivatkozhasson arra, hogy kifogásolta az eljárást. Másfelől, addig is, igyekezett a lehető legnagyobb mértékben legitimálni a küldöttek részvételét a megyei tanács végrehajtó bizottságának munkájában, hiszen az ő felvetése nyomán kérte ki Markó Gyula a megyei tanács jogtaná59 A vagongyári összevont munkástanács-értekezlet jegyzökönyve. Győr, 1956. november 8. GYML, Vadas József és társának pere, Nb. 5/1958. 60 Győr, 1956. II. 267-270. o.
