Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Szakolczai Attila: Munkástanács-vezetők pere a Győr Megyei Bíróság Népbírósági Tanácsa előtt

A megyei tanács munkástanácsa még ugyanezen a napon felhívással fordult az alsóbb helyhatósági szervekhez „a legszükségesebb pénzügyi természetű intézkedések megtételére".

46 Ebben legfontosabb feladatnak a közélelmezés és a lakosság egészségügyi ellátásának biztosítását jelölték meg, de arról is intézkedtek, hogy „Azoknak a volt tanácsi dolgozóknak a részére, akiket a megalakult munkástanácsok eltávolítottak, vagy abból már a megalakulás előtt önként eltávoztak, további időre illetményt kifizetni nem lehet. Ellenben az eltávolítottak családtagjai részére, amennyiben azok szociális helyzete a támogatást szükségessé teszi, és ahhoz a munkástanács is hozzájárult, úgy a támogatás összege az illetményekkel egyidejűleg a munkástanács által meghatározott időpontig folyósítható. "

4? Október 30-án a Richards munkástanácsának képviseletében Berger is részt vett a dunántúli konferencián, a Dunántúli Nemzeti Tanács alakuló ülésén. A GYNT és a DNT tisztviselői között számos átfedés volt, így ő is bekerült a DNT katonai bizottságába, amelynek feladata a nemzetőrségek megszervezése és felügyelete, az alakuló forradalmi katonatanácsok instruálása, általában a közrend biztosítása volt a térségben. Október 31-én Berger tett is lépéseket annak érdekében, hogy a Csorna-kapuvári vonalon fölmérjék a fegyveres erők helyzetét, ezt azonban a bizottságba beválasztott katonatisztek elszabotálták, a bizottság vezetőjévé választott Kemendi Béla ezredes távollétében Bergernek nem volt eszköze érvényt szerezni az október 30-i határozatnak. Október 31-én ugyan eredeti tervét nem tudta végrehajtani, Berger mégis kimozdult Győrből: egy gépkocsival a hegyeshalmi határra utazott, ahol kihasználva a lehetőséget rövid időre átment Ausztriába. Még a nap folyamán visszatért Győrbe, ahova gyógyszert és kötszert szállított a külföldről érkezett segélyekből. A megyei tanács munkástanácsa továbbra is a közügyek zavartalan biztosításán dolgozott: intézkedett arról, hogy a hó végén esedékes fizetéseket ki lehessen adni, hogy a mosonmagyaróvári sortűzben elhunytak hozzátartozói segélyt kapjanak, hogy a legszükségesebb közlekedés biztosítása érdekében az AFORT csak az ő engedélyükkel adhat ki üzemanyagot stb. Legfontosabb feladatuk az országba érkezett segélyszállítmányok fogadásának, Győrbe juttatásának, és átmeneti tárolásának biztonságos megszervezése volt. Nemcsak az áru átvételéről és biztonságos őrzéséről kellett gondoskodniuk, hanem annak általában Budapestre történő továbbszállításáról, és arról, hogy a kezdeti kapkodást, spontaneitást egyre inkább a szervezettség váltsa fel, a lehetőségig kizárva minden egyéni haszonszerzés lehetőségét.

48 Győr-Sopron Megye Tanácsa Munkástanácsa, Győr felhívása. Győr, 1956. október 29. Győr, 1956.1. 121. o. 47 Uo. 48 Jegyzőkönyv Győr-Sopron Megye Tanácsa Munkástanácsa üléséről. Győr, 1956. október 30. Győr, 1956.1. 145. o.