Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Ügyészi feljegyzés (vádirat) 1957. július 18.

58. Babos János esetében pontatlan a munkástanács jegyzőkönyvének idézése. Vele szemben természetesen nem az volt a kifogás, hogy bírta a pártbizottság bizalmát, hanem hogy posztjára a párt utasítására került, a pozíció betöltéséhez szükséges szakismerettel, iskolai végzettséggel nem rendelkezett. 59. Az említettek közül csak Pesd Jánost bocsátották el azonnali hatállyal, a többiek ügyében vizsgálatot rendeltek el azzal, hogy annak lezárultáig munkájukra nem tartanak igényt, az érintett személyeket 75 %-os illetménnyel szabadságolják. Természetesen senki ellen nem indult vizsgálat demokratikus meggyőződése miatt, de azért sem, mert az illető kommunista, párttag volt (sőt, az ügyeket kivizsgáló bizottságban is voltak párttagok). 60. Az MDP szétesése, majd megszűntének hivatalos bejelentése kellően indokolta ezeket a lépéseket. A párt vagyonának felosztására ugyan nem terjedt ki a forradalomban alakult helyi hatalmi szervek jogköre, a rendkívüli körülmények között, a helyi igényeknek megfelelően mégis számos helyen megtörtént a párt egyes vagyontárgyainak (elsősorban a gépkocsiknak) kiosztása más szervezetek, elsősorban az újjáalakuló pártok részére. 61. Klauz Sándort két társával együtt Nb. 0025/1957. szám alatt ítélte el a Győri Megyei Bíróság. A kommunista hatalomátvételt követően (vagy már azt megelőzően) felszámolt, betiltott társadalmi és szakmai szervezetek újjáélesztése fontos programja volt a forradalomnak. Klauz Sándor azért kereste fel az osztrák Bauerbundot, hogy annak segítségét kérje a Parasztszövetség újjászervezéséhez, amelynek korábban egyik helyi tisztviselője volt 62. Ez is jelzi annak a sokat hangoztatott vádnak a hamisságát, amely szerint a forradalom idején tárva-nyitva állt az ország nyugati határa. Az ügyészi feljegyzésben foglalt állítással ellentétben a határádépéshez a megyei tanács munkástanácsának elnöke nem adhatott engedélyt, ezt csak a GYNT vagy a DNT egyik vezetője engedélyezhette. 63. Egyeden eset sem ismeretes, amikor Tóth István valakinek is határádépésre jogosító igazolványt adott volna ki. Tóth István csak a gépkocsi kiutalásáról intézkedhetett 64. Kaluzékat annak eüenére vonták perbe, hogy november 4-ét, a második szovjet intervenciót követően visszatértek Magyarországra. A küldöttség egyik tagját, Tihanyi vVrpádot haláka ítélték, és 1957. december 31-én kivégezték. 65. 1956. november 20-án tizenegy fő vett részt a végrehajtó bizottság átalakításában a csornai nemzeti tanács részéről, ugyanenynyien képviselték a járási tinácson akkuit munkástanácsot, míg heten voltak jelen a járási tanács végrehajtó bizottságától. 66. A vagongyár munkástanácsa mellett a megyei tanács végrehajtó bizottsága is állandó összekötőt delegált a rendőrségre, ellenőrizni a törvényesség betartását, illetve felügyelni az esedeges őrizetbe vételeket A negyvennyolc órás sztrájkig minden esetben sikerült Győrött a letartóztatottakat viszonylag hamar szabadlábra helyeztetni. 67. A megyei tanács végrehajtó bizottsága november 13-i határozata szerint: 1. A járási tanács vb. azon tagjai, akikkel a vb. többi tagjai, illetve a[z adott tanácson alakult] munkástanács nem hajlandó együttműködni, a végrehajtó bizottság működésében nem vehetnek részt 2. Az így megüresedő vb. tagsági helyekre az üzemi munkástanácsok vagy a paraszttanácsok küldötteit kell behívni. A járási tanács vb. üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a járási tanács munkástanácsának küldötteit is, továbbá a járási ügyészt. [...] 3. Amennyiben a községi nemzeti tanácsok (nemzeti bizott-