Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

A Legfelsőbb Bíróság második tárgyalási jegyzőkönyve 1958. november 1.

Jegyzetek 1. Az ügyben meg a Vida Ferenc vezette tanács rendelte el a zárt tárgyalást 1958. március 19-én. 2. Vida Ferenctől Borbély János vette át a másod­fokú tárgyalást, így a népbírák személye is meg­változott. 3. Minden vádlottnak új ügyvédje volt az előző másodfokú tárgyaláshoz képest 4. A „Szabó Józsefhé" vélhetően elírás, az ügyben Szabó József honvéd őrnagy volt érintve, őt kí­vánták tanúként meghallgatni a gumipince utáni kutakodással kapcsolatban. 5. Sövényi Károly a forradalom idején a győri MAVAUT-nál volt gépkocsivezető. Október 26­án berendelték a vállalat minden dolgozóját, hogy egy megmozdulás esetén védjék a gépko­csiparkot. 6. Saját perében Sövényi arról számolt be, hogy két fegyveres nemzetőr vitte be a főosztály udvarára. Nemzetőrség azonban ekkor még nem létezett, noha 26-án délután már megkezdődött egy rendőrségre alapozott rendfenntartó alakulat fel­állítása. Valószínű, hogy Sövényi magát is igyeke­zett védeni azzaL hogy többé-kevésbé hivatalos­nak tűnő személyekként definiálta azokat, akik őt a főosztály udvarára hívták. 7. Saját perében Sövényi a katonák szerepét emelte ki az államvédelmi tiszt megmentésében. Arról számolt be, hogy egy tiszt engedélyével tették fel a gépkocsira a tisztet, akit több katona kísért el a kórházig. 8. Ez Sövényi Károly egyik nagyon fontos állítása, Berger jelentős részben ennek köszönhette a sú­lyosabb ítélet elkerülését. 9. A Rákóczi laktanyába. 10. Ezzel Sövényi cáfolta a vádhatóság azon állítását, amely szerint Berger Sándor vezette a főosztály lefegyverzését. 11. Ez volt a helyes minősítés, mivel a gépkocsit az osztrák hatóságok visszaszolgáltatták. 12. Az ötvenhatos megtorlás eljárásaiban mind a rendőrség mind a bíróság az eljárás alá vontak el­ítélésére, nem pedig az igazság kiderítésére töre­kedett, ezért nem fordítottak különösebb figyel­met a vizsgálat alá vontakat mentő, javukra írha­tó körülmények felderítésére. 13. Vagyis Tóth és Csincsák esetében a tárgyaláson a vádat képviselő ügyész már nem ragaszkodott ítéletük súlyosításához. 14. Vagyis azon bejelentésével, hogy csatlakozik a vagongyáriak negyvennyolc órás sztrájkjához, Csincsák Endre „csak" a népi demokratikus ál­lamrend alapintézménye elleni gyűlöletre izgatás bűncselekményét követte el. 15. A Btá. 51. §-a a törvényben megállapított bünte­tési tétel enyhítésének lehetőségeiről rendelke­zett. Eszerint az ügyvédnő úgy értékelte, hogy Csincsák esetében az izgatás bűntettéért kiszab­ható büntetés alsó határa is indokolatlanul és fö­löslegesen szigorú lenne. 16. Vagyis a kádári rendszerben működő, a törvé­nyes végrehajtó bizottság is érvényesnek minősí­tette azokat az elbocsátásokat, amelyeket a Tóth István vezette munkástanács rendelt eL 17. Berger Sándor apja Győr egyik kerületének pártvezetőségében töltött be vezető funkciót, nem volt azonban Győr egyik vezető pártfunk­cionáriusa. 18. Berger Sándor utolsó szó jogán elmondott beszédével kapcsolatban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy vele szemben az ügyész fenn­tartotta fellebbezési óvását, vagyis ragaszkodott a halálos ítélet kimondásához, Sövényi Károly mentő vallomását követően is. Berger az életben maradásáért beszélt 19. Vagyis Csincsák az utolsó szó jogán elmondott beszédében, ha nagyon korlátozott mértékben is, de bűnösnek vallotta magát - tekintettel arra, hogy az első fokú ítélet után az ügyész részben Csincsák konokságával indokolta fellebbezési óvását

Next

/
Thumbnails
Contents