Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Ügyészi fellebbezés 7957. november 4.

Jegyzetek 1. A tárgyaláson a vádat képviselő ügyész az ítélet kihirdetése után bejelentette, hogy fellebbez Berger Sándor és Tóth István ítélete ellen a halálbüntetés ki nem mondása miatt, Csincsák Endre ítéletével kapcsolatban három nap gondolkodási időt kért Végül a megyei ügyészség Csincsák Endre ítéletét is elfogadhatatlannak tartotta. 2. A bírósági tárgyaláson nem nyert bizonyítást, hogy Berger Sándor október 26án kezdeményezője volt a Richards gyárban a munkabeszüntetésnek, illetve annak, hogy a dolgozók csatlakoztak a tüntetéshez. 3. Az ügyész állításával szemben az nyert bizonyítást, hogy Berger nemcsak vezetője nem volt a megyei főosztály megtámadásának, de részt sem vett az épület elfoglalásában. 4. A főosztályról a fegyvereket a honvédség szállította eL nem az államvédelem lefegyverzése érdekében, hanem hogy megakadályozzák azt, hogy a fegyverek illetéktelenek kezébe kerüljenek. 5. Értelmeden irányító és vezető szerepről beszélni egy olyan testület esetében, amely meg sem szerveződött (túl azon, hogy a civil Berger semmiképpen nem lehetett volna legfőbb irányítója egy katonai szervezetnek). 6. A Legfelsőbb Bíróság ítéletei iránymutatóként szolgáltak az alsóbíróságok ítélkezései gyakorlata számára. Különösen érvényesült ez az 1956-os politikai megtorlás pereinek esetében. 7. Az említett szervezeteket nem a megyei tanácson alakult munkástanács oszlatta fel, az csak vagyonuk felleltározásáról hozott határozatot. 8. A személygépkocsi, amit Tóth István Klauzék ausztriai útjához biztosított, korábban a párt tulajdonát képezte. 9. Helytelen jogi tanácsok adása nem képezhetné büntető eljárás tárgyát. 10. A győn gyárak nem a megyei tanács állásfoglalását követték, amikor a negyvennyolc órás sztrájkhoz csatlakoztak, hanem a vagongyár munkástanácsát (mint azt a Vadas József elleni eljárás során meg is állapította a bíróság). 11. Nem Csincsák „mentette át" a munkástanács tagjait az új szakszervezeti vezetőségbe, hanem a rájuk szavazó dolgozók.