Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)
Ügyészi feljegyzés (vádirat) 1957. július 18.
két szervezet között azonban csak fokozatosan alakult ki rendezett és szervezett együttműködés, így teljesen valószínűden, hogy Berger a jelzett időben utasíthatta volna a katonákat. 17. Nyilvánvaló tévedés. Hozzávetőleg délelőtt tíz-tizenegy órakor értek az első tüntetők a BM főosztály elé, az épületet dél tájban foglalták el Berger ezt követően, a kora délutáni órákban távozott el egy időre. 18. A Krecz Géza vezette győri honvédeknek múlhatatlan érdemeik vannak abban, hogy az október 26-i győri események nem követeltek halálos áldozatokat, hogy ilyen gyorsan és vér nélkül sikerült a hatalomátvétel után konszolidálni a várost, különös tekintettel az ugyanezen a napon Mosonmagyaróváron történtekre. Órákkal a főosztály elfoglalása, illetve a nemzed tanács megalakulása után már működött a főosztályhoz rendelt őrség, megakadályozva például a fegyverek és az államvédelmi iratok széthordását 19. Szabó István honvéd hadnagy, ütegparancsnok; Krecz őrnagy utasítására ő szervezte meg a főosztály katonai védelmét október 26-án, ennek parancsnoka azonban nem ő, hanem Juhász Lajos százados volt. 20. Szabó István vallomását Kónya János is megerősítette. Mindazonáltal nem elégségesen bizonyított, hogy Berger Sándor ilyen Szigethy Attila által aláírt megbízólevéllel rendelkezett — ilyen dokumentumot máig nem sikerült feltárni a kutatás során. Valószínűden is, hogy Szigediy civil parancsnokot nevezett volna ki a kiürült főosztály élére, ahol honvédekből álló őrség tartózkodott a forradalom napjaiban. Szigethy mindvégig arra törekedett, hogy a fegyveres testületek megmaradjanak saját vezetőik (Éliás Ferenc őrnagy a rendőrség és Krecz Géza őrnagy a honvédség élén) kányítása alatt, amennyiben azok hajlandóak elfogadni a nemzeti tanács főségét. 2000 nyarán adott életútinterjújában sem tett Berger Sándor említést arróL hogy őt 1956-ban a főosztály parancsnokává nevezte volna ki Szigethy. 21. A főosztálynak az eljárás során kihallgatott dolgozói közül senki nem erősítette meg Szabó István vallomásának ezt a részét, és az épületben tartózkodó honvéd tisztek sem említették, hogy Berger Sándor megmotoztatta volna az államvédelmiseket és rendőröket. 22. A tárgyaláson (és a vizsgálati szakban is) az államvédelmisek közül többen elismerték, hogy saját biztonságuk érdekében kaptak védőőrizetet a honvédség laktanyájában. „Berger azt is mondta, hogy személyi biztonságunkat továbbra is garantálni akarja, és ennek érdekében felajánlotta, hogy átvitet bennünket a Rákóczi laktanyába" (Péntek Lajos 1957. február 15-i tanúvallomásának jegyzőkönyve). Ezt bizonyítja az is, hogy aki erre nem tartott igényt, az szabadon távozhatott útközben (pl. Márti István őrnagy, a rendőrség megyei vezetője és Kovács István főhadnagy) vagy már a főosztály épületéből (Sindulár Pál százados), és hogy az államvédelmi parancsnokot, Tihanyi Lajos századost nem is vitték be a laktanyába, őt Berger személyesen kísérte el Tihanyi egyik ismerősének a lakására, ahova Tihanyi családja menekült a főosztály elfoglalásának hírére. 23. Szabó István vallomásának ezt a részét sem erősítette meg más tanú. 24. 1956-ban országosan általános volt az AVH rejtett cellái, kínzókamrái utáni kutatás, ennek legismertebb esete a budapesti Köztársaság téren végzett „ásatás". A virulens legendárium ellenére máig nincsenek bizonyítékok arra nézve, hogy ilyenek valóban léteztek. 25. A vád nagyon fontos, elégséges bizonyítás esetén feltehetően halálos ítéletet eredményező állítása. Ezzel szemben a főosztály