Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Ügyészi feljegyzés (vádirat) 1957. július 18.

két szervezet között azonban csak fokoza­tosan alakult ki rendezett és szervezett együttműködés, így teljesen valószínűden, hogy Berger a jelzett időben utasíthatta volna a katonákat. 17. Nyilvánvaló tévedés. Hozzávetőleg délelőtt tíz-tizenegy órakor értek az első tüntetők a BM főosztály elé, az épületet dél tájban fog­lalták el Berger ezt követően, a kora dél­utáni órákban távozott el egy időre. 18. A Krecz Géza vezette győri honvédeknek múlhatatlan érdemeik vannak abban, hogy az október 26-i győri események nem köve­teltek halálos áldozatokat, hogy ilyen gyor­san és vér nélkül sikerült a hatalomátvétel után konszolidálni a várost, különös tekin­tettel az ugyanezen a napon Mosonmagya­róváron történtekre. Órákkal a főosztály el­foglalása, illetve a nemzed tanács megalaku­lása után már működött a főosztályhoz rendelt őrség, megakadályozva például a fegyverek és az államvédelmi iratok szét­hordását 19. Szabó István honvéd hadnagy, ütegpa­rancsnok; Krecz őrnagy utasítására ő szer­vezte meg a főosztály katonai védelmét ok­tóber 26-án, ennek parancsnoka azonban nem ő, hanem Juhász Lajos százados volt. 20. Szabó István vallomását Kónya János is megerősítette. Mindazonáltal nem elégsége­sen bizonyított, hogy Berger Sándor ilyen Szigethy Attila által aláírt megbízólevéllel rendelkezett — ilyen dokumentumot máig nem sikerült feltárni a kutatás során. Való­színűden is, hogy Szigediy civil parancsno­kot nevezett volna ki a kiürült főosztály élé­re, ahol honvédekből álló őrség tartózko­dott a forradalom napjaiban. Szigethy mindvégig arra törekedett, hogy a fegyveres testületek megmaradjanak saját vezetőik (Éliás Ferenc őrnagy a rendőrség és Krecz Géza őrnagy a honvédség élén) kányítása alatt, amennyiben azok hajlandóak elfogad­ni a nemzeti tanács főségét. 2000 nyarán adott életútinterjújában sem tett Berger Sándor említést arróL hogy őt 1956-ban a főosztály parancsnokává nevezte volna ki Szigethy. 21. A főosztálynak az eljárás során kihallgatott dolgozói közül senki nem erősítette meg Szabó István vallomásának ezt a részét, és az épületben tartózkodó honvéd tisztek sem említették, hogy Berger Sándor meg­motoztatta volna az államvédelmiseket és rendőröket. 22. A tárgyaláson (és a vizsgálati szakban is) az államvédelmisek közül többen elismerték, hogy saját biztonságuk érdekében kaptak védőőrizetet a honvédség laktanyájában. „Berger azt is mondta, hogy személyi biz­tonságunkat továbbra is garantálni akarja, és ennek érdekében felajánlotta, hogy átvitet bennünket a Rákóczi laktanyába" (Péntek Lajos 1957. február 15-i tanúvallomásának jegyzőkönyve). Ezt bizonyítja az is, hogy aki erre nem tartott igényt, az szabadon tá­vozhatott útközben (pl. Márti István őr­nagy, a rendőrség megyei vezetője és Ko­vács István főhadnagy) vagy már a főosz­tály épületéből (Sindulár Pál százados), és hogy az államvédelmi parancsnokot, Tiha­nyi Lajos századost nem is vitték be a lak­tanyába, őt Berger személyesen kísérte el Tihanyi egyik ismerősének a lakására, ahova Tihanyi családja menekült a főosztály elfog­lalásának hírére. 23. Szabó István vallomásának ezt a részét sem erősítette meg más tanú. 24. 1956-ban országosan általános volt az AVH rejtett cellái, kínzókamrái utáni kuta­tás, ennek legismertebb esete a budapesti Köztársaság téren végzett „ásatás". A viru­lens legendárium ellenére máig nincsenek bizonyítékok arra nézve, hogy ilyenek való­ban léteztek. 25. A vád nagyon fontos, elégséges bizonyítás esetén feltehetően halálos ítéletet eredmé­nyező állítása. Ezzel szemben a főosztály

Next

/
Thumbnails
Contents