Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Az ítélet írásba foglalt szövege 1957. augusztus 2.

1956. november 19-én mivel államigazgatási vonalon igen zilált volt a helyzet, a tanácsszervek végrehajtó-bizottságaival kapcsolatban a megyei tanács vb összehívta a vb tagjain kívül a járási és azon városi tanácsok vb elnökeit, amelyek közvetlen a megyei vb alá tartoztak, de ugyancsak meghívta erre az értekezletre a városi munkástanácsok elnökeit is. Ezen megbeszélés tárgyát képezte a minisztertanács oly irányú határozata, hogy a helyi államigazgatás, illetve helyi államhatalom szervei a tanácsok s ennek végrehajtó-bizottságai. Ezzel kapcsolatban még a november 15-ét megelőző vb ülésen egy határozatot hoztak, melynek értelmében a járási és városi tanácsok vb-it át kell szervezni oly értelemben, hogy abba mind a nemzeti tanács, mind a munkástanácsok tagjai bekerüljenek.

25 November 19-én megtartott értekezleten felszólalt a csornai járási tanács vb elnöke és ismertette azt, hogy a vb munkáját teljesen dezorganizálja a kettősség, ami ott uralkodik. A nemzeti bizottság intézkedik, rendelkezik az alá tartozó, illetve hasonló szervek felé,

26 ez áldatlan állapot, így dolgozni nem lehet, tehát ezt meg kell szüntetni. Berger Sándor vádlott javaslatára egy határozatot hoztak, amelynek értelmében Markó Gyula vb elnök, dr. Tóth István II. r. vádlott és Berger Sándor I. r. vádlott elmennek Csornára a helyzet konszolidációját megteremteni. Másnap, november 20-án Markó Gyula más elfoglaltsága miatt helyette dr. Gönczöl vb titkárt küldte el. Személyautóval mentek és útközben megbeszélték, hogy miként eszközlik, illetve valósítják meg feladataikat. Az úton abban egyeztek meg, hogy Berger Sándor politikai tájékoztatót fog tartani, amíg dr. Tóth III. r. vádlott pedig levezeti a választást. Csornára érve a csornai járási tanácsházán már együtt voltak azok a szervek, amelyeket Schlaffer Ferenc az előzően Markó Gyula által kiadott utasítás szerint összehívott. így jelen volt a járási tanács munkástanácsa és a csornai nemzeti bizottság tagjai, élén Székely Sándorral, valamint a csornai tanács vb régi tagjai. Berger a megnyitó beszédében, amely kb. 10—15 percig tartott, kormányellenes és pártellenes kijelentéseket tett, így kijelentette, hogy a Kádár-kormányt nem kell elismerni, az oroszoknak nincsen hatalma felettünk, a hatalom a munkástanácsoké, olyan egységes a munkásosztály, és ennek illusztrálására elmondta, hogy ha a rendőrség őrizetbe vesz egy munkástanácstagot, a gyárak között megindul a körtelefon, a munka leáll mindaddig, amíg a rendőrség az őrizetbe vett személyt szabadon nem engedi. Kijelentette, hogy a párt nem lesz többé a közigazgatás irányítója, ebbe többé beleszólása nincs. A forradalmi vívmányokat nem szabad elfelejteni, az államigazgatásból ki kell szorítani azokat a személyeket, akik kiszolgálták az elmúlt rendszert. Ezzel a hozzászólásával Berger előkészítette az elkövetkezendő rendcsinálást. Ezután Tóth István vette át a gyűlés levezetését, amelyet a következőképpen hajtottak végre: a régi vb tagjait kiküldték a teremből és a teremben a nemzeti és munkástanácsok tagjai maradtak benn, Székellyel az élen. Ezután Tóth felolvasta a régi vb tagjainak névsorát, akiket a nemzeti, illetve a munkástanács tagjai bíráltak meg olyképpen, hogy ki felel meg az új vb-ban és ki nem. így csak egyedül Schlaffer maradt meg, akihez Balogh Sándor, a munkástanács elnöke ra-