Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Ügyészi végindítvány 7957. augusztus 2.

Jegyzet 1. Mozgalom vezetése alatt az ügyész a főosztály elfoglalását értette, vagyis az elhangzott vallomások alapján bi­zonyítottnak tekintette, hogy Berger Sándor vezetésével foglalta el a tö­meg a BM megyei főosztályának épületét. 2. A korban érvényes büntető irányel­vek szerint kezdeményezőnek, illet­ve vezetőnek kellett tekinteni min­denkit, aki egy adott szervezet bár­milyen kisebb részét, egységét irá­nyította, vagy aki e létező szervezet­nek új irányt jelölt ki. 3. Az iratok alapján nem világos, hogy Tóth Istvánnak melyik cselekményét értékelte úgy az ügyészség, mint amely kimeríti a mozgalomvezetésé­nek tényállását. Tóth mindvégig a munkástanács elnökeként tevékeny­kedett, ezt pedig szervezkedés veze­tésének kellett minősíteni. Esetle­ges, kellően nem bizonyított szere­pét a szakszervezeti választás előké­szítésében ugyancsak nem lehet mozgalom vezetésének minősíteni, azért sem, mert az sokkal lazább jel­legű csoportosulást tételez, mint egy munkahelyi kollektíva. 4. Ezen vádpont a pártbizottság gép­kocsijának kiutalására vonatkozik. 5. Ez a Csincsák ellen emelt vád azt mutatja, hogy a szakszervezeti vá­lasztás előkészítését tekintette a bí­róság a népi demokratikus állam­rend megdöntésére irányuló mozga­lomnak. 6. Az iratok szerint Csincsák Endre nehezen minősíthető a munkásta­nács aktív tagjának, hiszen szerepe meglehetősen mérsékelt volt a me­gyei tanács munkástanácsában, még­is ezen minősítést kapta az ügyész végindítványában.

Next

/
Thumbnails
Contents