Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Ügyészi feljegyzés (vádirat) 1957. július 18.

Jegyzetek 1. A katonai ügyészségek és bíróságok hatáskörébe utalt statámlis eljárások kivételével ötvenhatos ügyekben a megyei (fővárosi) ügyészségek voltak illetékesek vádat emelni a megyei (fővárosi) bíróságok előtt. 2. A korábbi jogszabályokat hatályon kívül helyező 31/1957. Legf. Ü. számú utasítás rendelkezett arróL hogy amennyiben a megyei ügyész úgy dönt, hogy a bűnügyben az állam érdekeinek megóvása különösen indokolt, [a megyei ügyész] egyúttal intézkedni köteles a bűnügynek a titkos ügykezelési szabályok alá vonásáról. (Ügyészségi Közlöny, 1957/7.) 3. A megyei és a fővárosi népbíróságok felállításáról rendelkező 1957. évi 34. számú törvényerejű rendelet (1957. június 15.) 8. §-a az úgynevezett ellenforradalmi ügyekben indított eljárások meggyorsítása érdekében lehetővé tette, hogy az ügyész vádirat nélkül állíthassa a terheltet a népbírósági tanács elé. („Az ügyész vádirat mellőzésével a terheltet a megyei népbírósági tanács elé állíthatja. Ebben az esetben a megyei népbírósági tanács az ügy tárgyalására nem tűz határnapot s idézéseket sem bocsát ki; a tanúk és szakértők előállításáról, valamint a szükséges egyéb bizonyítékoknak a megyei népbírósági tanács elé tárásáról az ügyész gondoskodik. Az ügyész a vádat a tárgyaláson szóval terjeszti elő." (1957. évi 34. sz. tvr. 8. §. (1.) bek.) Bergerék ügyében a vizsgálat nem fejeződött be az itt közölt Feljegyzés elkészítésével, még a Győr-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányságon 1957. július 30-án felvett tanúvallomásokat is csatoltak a vizsgálati anyaghoz. 4. A nyomozati-vizsgálati szakban többször változott a Berger Sándorral eljárás alá vontak személyi összetétele. 1957. május 30-án a rendőrségi vizsgálatot vezető Tomasits István rendőr főhadnagy a nyomozás befejezéséről hozott határozatban a majdani vádlottak között nem említi Csincsák Endrét, szerepel viszont Gönczöl Gyula, valamint öten Csornáról: Király László, Balogh Sándor, Buzási Károly, Major Imre és Schlaffer Ferenc. (A csornaiakat később külön perben ítélték el, amelynek első rendű vádlottja a fentebbi felsorolásban nem szereplő Pongrácz Károly lett, az említettek közül pedig Balogh Sándor maradt ki a Győri Megyei Bíróságon B. 798/1957. szám alatt 1957. augusztus 8-tól 30-ig lefolytatott nyilvános eljárásból.) A nyomozás befejezéséről hozott határozat végére Tomasits főhadnagy kézírással a következő szöveget szúrta be: „2-8. sorszámba feltüntetett személyek ügye külön lett választva az eljárás lefolytatása végett." (TH V-l42088 106. o.) A megyei ügyészség 1957. TÜK. 0019. szám alatt négy fő ellen folytatott eljárást: Berger Sándor társai ekkor Tóth István, Csincsák Endre és Gönczöl Gyula voltak (vagyis Tóthot és Gönczölt mégsem választották le Berger Sándor ügyéről). Gönczöl Gyulát 1957. június 25-én még kihallgatta Grátz Endre, megyei ügyész, a jegyzőkönyvet a fent hivatkozott szám alatt iktatták, vagyis Gönczöl ekkor még részese volt a Berger Sándor ellen indított eljárásnak. Két nappal később, 1957. június 27-én Grátz Endre azonban úgy határozott, hogy a Gönczöl elleni nyomozást megszünteti, így végül három fő ellen folytatta le a pert a Győri Megyei Bíróság Maár Ferenc vezette népbírósági tanácsa. Csincsák Endre viszonylag későn került a Berger Sándor ellen indított eljárásba, az ő előzetes letartóztatásáról rendelkező határozatot csak 1957. július 3-án írták alá, és azt öt nappal később hirdették ki Csincsák előtt. 5. Értelemszerűen: iskolai végzettsége reáliskolai érettségi. 6. Ma Senta, Jugoszlávia. 1.6