Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Negyedik tárgyalási nap 7957. július 27.

Jegyzetek 1. Krecz Géza honvéd őrnagy, a győri helyőrség parancsnoka ellen 1957. március 8-án rendelték el a nyomozást, ugyanezen a napon írta alá a letartóztatását elrendelő parancsot Selmeczi György ezredes. Tanúvallomásának megtételekor ügye még vizsgálati szakban volt 2. 1956-ban a fegyveres testületek közül a honvédség iránt voltak leginkább bizalommal a tüntetők, a felkelők Altalános volt, hogy a katonákat felhívták, hogy csatlakozzanak követeléseikhez, fegyvert kértek tőlük, hogy a budapesti szabadságharcosok segítségére mehessenek, vagy a helyi államvédelem lefegyverzése, a foglyok kiszabadítása érdekében. 3. Kreczéknek arra volt parancsuk, hogy saját objektumaikat védjék meg. Ennek értelmében nem is engedték be a tüntetőket a laktanyába, megtagadták fegyverek kiadását is, katonák egy csoportja azonban, fegyvertelenül, csatlakozott a főosztály elé indult tüntetőkhöz, a parancsnokság pedig a városházán bejelentette, hogy egyetért a megfogalmazott követelésekkel elismeri a Szigethy Attila vezette nemzeti tanács irányítását. 4. Horeczki József őrnagy, az ezred törzsfőnöke volt, Halász János százados pedig a parancsnok politikai helyettese. Október 26-án mindkettejüket a forradalmi katonatanács tagjává választották. 5. Berger Sándor tartalékos tisztként vett részt a világháborúban. Az ötvenes években szükség esetén a tartalékos tiszteket is ugyanúgy osztályellenségnek tekintették, mint a Ludovika Akadémiát végzett hivatásos tiszteket 6. A sorállományban is erőteljes államvédelem-ellenes hangulat volt, a katonák közül többen tiltakoztak az államvédelmiseknek adott menedék miatt 7. Krecznek ez a megjegyzése is igazolja, mennyire indokolt volt a laktanyában védelmi őrizetben tartani az államvédelmiseket, a fenyegető tömeghangulat miatt 8. Az első karhatalmi (pufajkás) egységek zömmel a volt államvédelmistákbóL valamint pártfunkcionáriusokból szerveződtek. 9. Győrben október 26-án alakult meg az első forradalmi katonatanács. Ennek még nem voltak polgári tagjai 10. Az első katonatanács katona tagjai Krecz Géza őrnagy, Horeczki József őrnagy, Mag Pál őrnagy, Halász János százados, Alföldi Béla törzsőrmester, Lachmann Béla tizedes és Ruzsits László őrvezetőm voltak. 11. A katonatanács újjáalakítására a pápai hadosztályparancsnokságtól érkezett utasítás október 29-én. 12. A legtöbb visszaemlékező éppen arról számol be, hogy Gönczöl Gyula jelentette be, hogy a nemzeti tanács felhívására meg kell alakítani a munkástanácsot a megyei tanácson is. 13. A dokumentumok között nincs nyoma annak, hogy Gönczöl Gyulának fel akart volna mondani a munkástanács. Nem is valószínű, hogy a második munkástanács elnökségébe beválasztott tagot el akarták volna távolítani a megyei tanácstól. Gönczöl ezzel magát akarta jobb színben feltüntetni a bíróság előtt. 14. Berger Sándor a győri textil üzemek küldötteként, Tímár Ottó és Jobbágy Kálmán pedig a vasipari üzemek küldötteiként Ok hárman november 11-től teljes jogú tagként vettek részt a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülésein. 15. A megyei tanács végrehajtó bizottságának november 4-e utáni első ülésén valóban csak az említett három személy vett részt,