Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Harmadik tárgyalási nap 7957. július 26.

„felfüggeszti dr. Váradi Andor egészségügyi osztályvezető működését, és jelentést tesz az Egészségügyi Minisztériumnak" (amelynek élén ekkor nem állt miniszter), hogy a dolgozók nem tartják arra érdemesnek, hogy továbbra is osztályvezető lehessen, és kéri a végrehajtó bizottság ennek sürgős jóváhagyását. 11. Munkajogi szempontból előnyösebb a felmondás, mint amikor valakit fegyelmivel távolítanak el a munkahelyéről. 12. Ezen a ponton Váradi Andor is cáfolja a vádhatóság állítását, amely szerint Tóth István kezdeményezte október 27-én munkástanács alakítását a megyei tanácson. Váradi a Tóth istván által elmondottakat igazolja, amikor arról beszél, hogy a gyűlést a megyei tanács vezetősége hívta össze. (Tóth István arról számolt be, hogy a gyűlést az eredetileg velük együtt perbe vonni szándékozott Gönczöl Gyula vb-titkár hívta össze és vezette le.) Ebből a szempontból az is igaz, hogy a munkástanácsot nem alulróL a dolgozók kezdeményezésére, hanem felülről (méghozzá a Győri Nemzeti Tanács felhívása alapján) történt kezdeményezésre alakítottak meg. 13. Ez az összeg 1956-ban mintegy kétévi fizetésnek felelt meg. 14. A bírósági tárgyaláson össze-vissza, minden logikai vagy egyéb sorrendet figyelmen kívül hagyva hallgatták Iá a tanúkat. Az elsőnek meghallgatott Váradi Andor a II. rendű vádlott, Tóth István ügyében tett vallomást, a második tanú már Berger Sándor I. rendű vádlottal kapcsolatban. Amennyiben ez nem a hozzá nem értés vagy a véletlen eredménye volt, úgy egyeden célja lehetett: megnehezíteni a vádlottak (akik közül ketten jogi doktorátussal rendelkeztek) érdemi védekezését a bíróság előtt. 15. Lautner vallomásában összemosódnak a dél körül lejátszódott (a főosztály elfoglalása) és a délutáni események (kutatás az alagsorban a gumipince után). Az általa Berger Sándor főosztályra bejutásáról elmondottak értelmezhetetlenek a déli órákban, amikor a tömeg behatolt az épületbe. 16. Szabó József honvéd őrnagy. A Győri Katonai Bíróság egyévi börtönre ítélte. 17. Az, hogy Lautner István szabadon közlekedhetett a főosztály épületében, cáfolja a vádhatóság azon állítását, amely szerint az államvédelmiseket már a délután folyamán fogolyként kezelték 1957. február 16-án felvett rendőrségi tanúvallomásában Lautner még így fogalmazott: „Ezután egy negyedóra múlva jött értem Berger azzal hogy menjek le én is vele a cellákhoz." 18. Feltehetően Kónya János hadnagy. 19. Lautner csak a „látszólag" szót toldotta vallomásába, hogy alátámassza a vádhatóság állítását, egyébként állítása megfelel a valóságnak: Berger valóban a tömeg indulatainak lecsendesítése miatt kívánt bizonyítékot szerezni, hogy nem létezik gumipince. 20. Lautner ezen állításával azt kívánta igazolni a bíróság, hogy az államvédlemiseket nem saját személyi biztonságuk miatt védőőrizetbe, hanem őrizetbe vették. 21. Berger - vagy Kónya hadnagy — Krecz őrnaggyal a győri helyőrség parancsnokával beszélte meg telefonon, hogy az államvédelmiseket saját biztonságuk érdekében átszállítják a közeli Rákóczi laktanyába. 22. Közvetve Lautner is elismeri, hogy amíg a honvéd laktanyában tartózkodtak (nov. 2-ig, más forrás szerint november l-ig), addig nem őrizetesként bántak velük a katonák 23. Lautner verziója átszállításukról - amit más perekben felvett vallomások is alátámasztanak - némely túlzástól eltekintve ugyanúgy értelmezhető az őrizetbe vettek személyes biztonsága érdekében foganatosított intézkedésnek, mint ellenük irányuló fenyegetésnek.