Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Ügyészi feljegyzés (vádirat) 1957. július 18.

Október 27-én Berger telefonon érdeklődik a laktanyába Krecz Géza őrnagytól, hogy mi történt az államvédelmi beosztottakkal.

32 Egy alkalommal meg is jelent Berger a laktanyában, ahol nagyon cinikusan és fontoskodóan viselkedett, és gúnyos megjegyzéseket tett a letartóztatott államvédelmistákra. Október 27-én a győri megyei tanácson is munkástanácsot választanak.

33 A munkástanács megválasztása után Tóth István lesz annak elnöke. Az alakuló ülést Tóth vezette le,

34 ettől kezdve a munkástanács csaknem teljesen átvette a vb feladatkörét, és így a munkástanács elnöke pedig a vb elnök feladatkörét.

35 Ez az első munkástanács nem volt hosszú életű, mivel Csincsák Endre hamarosan fölvetette, hogy a koalíciós pártok már alakulóban vannak, vagy a legtöbbjük már megalakult, éppen ezért a munkástanácsot is a pártok megoszlása szerint kellene újjáalakítani, így került sor a munkástanács újjáválasztására, amely új munkástanácsba már csak a pártok képviselői kaptak helyet.

36 Ez a munkástanács kialakított magából egy hét tagú intézőbizottságot, amelynek tagjai között négy doktor szerepelt, nevezetesen dr. Tóth István, dr. Csincsák Endre, dr. Gönczöl Gyula, és dr. Turi Németh Demeter. Ezenkívül a másik három tag is értelmiségi volt.

37 A választás után Tóth István felállt, és kijelentette a jelenlevőknek, hogy amennyiben munkájával meg vannak elégedve, úgy kéri őket, hogy hagyják meg újra elnöknek, mert ebben az időben nem mindegy az, hogy kire hallgatnak a munkások, azaz ki lesz az elnök. így kierőszakolta magának azt, hogy újra a munkástanács elnöke legyen.

38 Október 29-én a Richards gyárban is megválasztották a munkástanácsot, amelynek előbb Berger Sándor tagja, később pedig elnöke lett.

39 Berger Sándor mint küldött került a nemzeti tanácshoz, hogy az összekötő szerepét töltse be.

40 Ugyancsak mint küldött, kapcsolatot tartott a vagongyár és más üzemek felé is. Ilyen alkalmakkor részt vett azoknak munkástanácsi üléseiken és hozzászólásokat is tett.

41 A későbbiek során Berger kierőszakolta mint munkástanácsi küldött, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottságába kooptálják, majd a nemzeti tanácsnak, később pedig a Dunántúli Nemzeti Tanácsnak, majd a Dunántúli Nemzeti Tanács mellett működő forradalmi katonai tanácsnak, végül pedig az ezen forradalmi katonai tanács által kialakított Dunántúli Hadsereg szervező bizottságának lett tagja.

42 Berger Sándor mint a katonatanácsnak tagja részt vett a katonatanács ülésein, így október 28-án az egyik ülésen megválasztották a Dunántúli Hadsereg szervező bizottságába.

43 Berger ekkor a folyosón Juhász Lajos századossal találkozva közölte, Juhásszal, hogy őt, azaz Juhász Lajost is vele együtt megválasztották a Dunántúli Hadsereg szervező bizottságába, és másnap korán reggel gépkocsival már menni fognak, hogy a csornai-kapuvári vonalon a nemzetőrséget és a hadsereget megszervezzék. Ugyancsak ezen tervét közölte Domán Jánossal is, aki ugyancsak a forradalmi katonai tanács tagja volt, neki azt mondta, hogy, vele, azaz Dománnal, Juhásszal és ő maga elmennek Dunántúlra a katonai alakulatokat megszemlélni, ugyanis tudomásukra jutott, hogy sok katonai alakulat feloszlott.

44 Október 31-én