Homo Ludens I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 26/2002 (Győr, 2002)

H. Orlóczi Edit: Utazócirkuszok Magyarországon a

Mutatványosok Az első világháborúig általánosan elterjedt volt a cirkuszosokat mutatványos névvel illetni. Egy 1883. jan. 1-től 1885. dec. 31-ig terjedő időszakra a fővárosi rendőrség kimutatást készített

8 az idegen mutatványosoktól szedett helyi díjakról és szegényalapi járulékokról. A felsorolt 167 legkülönfélébb szórakoztató egység (viaszbáb, körhinta, léghajó, spiritiszta, erőművész, állatsereglet stb.) közt megtalálható 1883-ból Sidoli Tivadar Lovarda előadása és Herzog Heinrich mülovardája. Mindkét név kimagasló helyet foglal el az egyetemes cirkusztörténetben. A századfordulón is elterjedten használták a „mutatványos"-t, mint a cirkuszigazgató szinonimáját, akár a legnagyobbakra vonatkoztatva is, Wolffra, Beketowra, illetveaz itt megforduló más világnagyságokra. A szabályrendeletek is a mutatványosok között sorolják fel a lovardákat, cirkuszokat. Mai fogalmaink szerint a mutatványosok a Vidámparkban találhatók. Tudomásom szerint ennek a területnek sincs különösen nagy irodalma

10

, a céllövölde, hajóhinta, erőgép stb. valamiféle sporttevékenység lehetőségét biztosítja. E népi szórakozási formában az idők előrehaladtával a közönség aktivizálásának mértéke csökkent. Ma a vidámparkban jellegzetes tevékenység ülni valamilyen gépben vagy állni és gombokat, karokat nyomogatni, tekergetni. Ezzel szemben a századfordulón minél nagyobb izomerő-próbát jelentett valamely üzlet, annál gyakoribb volt az előfordulása. 1897-ben (márc. 31-ig) a főkapitányság a városligeti Népligetben a következő mutatványos engedélyeket adta ki: búvár (1), Paprika Jancsi (1), múzeum (1), körcsonakázás (1), hegy- és völgy- illetve hullámvasút (l-l), hinta (2), körhinta, céllövölde, hajóhinta (3-3), erőgép (4).

11 (A XX. sz. végefelé a nagy vidámparkban sem erőgép, sem hajóhinta nem üzemelt, céllövölde is csak egy.

1

") 1902-re az üzletek száma 37-re emelkedett, gyakoribb lett az egy kézben lévő több egység, és megjelentek a csak szemlélődést szolgáló gépek: mozgófénykép, villanygép, beszélőgép.

13 A mutatványosokat és cirkuszosokat nemcsak a működésük gyakori térbeli közelsége (vásár, sokadalom), az életfeltételek nagymértékű hasonlósága, hanem üzleti és családi kapcsolatok is összeköthetik. Ma is igen gyakori az, hogy kiöregedés vagy egészségi problémák miatt a manézstól megválni kényszerülő artista mutatványos üzletet, játékautomatát stb. vásárol. A Városmajorban felállított vagy az országban utazó kis vidámparkok tulajdonosai sokszor viselnek a cirkusztörténetből ismert neveket. 8 BFL VIII. 877/1882 9 Pl.: George Speaight: A History of the Circus London: The Tantivy Press San Diege and New York, 1980., Henry Thétard: La merveilleuse Histoire du Cirque Julliard, 1978. 1 Számomra jól használhatónak tünt egy angol szociográfia: Duncan Dallas: The Travelling People Macmillan London, 1971., továbbá Goffman társaslélektani elemzése a ringlispielről: Erving Goffman: A hétköznapi élet szociálpszichológiája, Gondolat, Budapest, 1981. " BFL 12574/1897, 1261-VI Tari Júliának, a Vidámpark igazgatójának személyes közlése 1988. febr. 23-án 13 BFL 85672/1901, IX-VI 144/86