Homo Ludens I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 26/2002 (Győr, 2002)

Kósa László: Törekvések játékkaszinó létrehozására Budapesten

Jelentős változás következett be a játékkaszinó színhelyéül tervezett Margitsziget tulajdonlásában mivel az 1908. évi XLVIII.tc. alapján állami tulajdonba került és megkezdődött a sziget nagyarányú fejlesztésének tervezése és a munkák kivitelezése. Financiális nehézségek miatt a szigetet a tulajdonos az 1913. december 6-án megkötött szerződés alapján hatvan évre a Szent Margitsziget Gyógyfürdő Részvénytársaságnak adta bérbe. „ A bérlőtársaság első megvalósított befektetése az Alsószigetnek Budára néző oldalára épített modern klubház emelése volt. Az általános vélemény az volt, hogy a társaság abban a reményben, hogy játékkaszinó alapítására fog engedélyt kapni erre a célra építette azt. Nem ez volt az első eset, hogy a Margitsziget ily szándékok céltáblája volt. A Sziget természeti szépségei, közép-európai fekvése, elhelyezettsége egy világváros közepén, amelytől a hatalmas folyó mégis izolálja: nem egy vállalkozót csábítottak már arra, hogy ezt a földi paradicsomot második Monté Carlónak rendezzék be. Efféle törekvések sohasem kerültek komoly tárgyalás alá. Ezúttal azonban, mintha megváltozott volna a helyzet, amelynek tisztázatlansága amint jelentettük - a közönségből messzekihatású izgalmakat váltott ki. Gróf Tisza István volt az a férfiú, aki e zűrzavarban rendet teremtett; nem engedte meg a játékbank felállítását; ezzel hű maradt a Sziget hagyományaihoz s mi több, a magyar hagyományokhoz."

7 Tehát 1912-ben a miniszterelnök politikai aspektusok miatt nem engedélyezte a játékkaszinó megnyitását. Ezután az ismert történelmi események, az I. világháború és az azt követő válságok miatt hosszú évekre lekerült a napirendről a játékkaszinó alapításának kérdése. A Tőzsdei Kurír 1925. február 9-i számában jelent meg „Lesz-e játékbank a Margitszigeten? Mit mondanak a bérlők" fő- illetve alcímmel ezzel a kérdéskörrel foglalkozó publikáció. A Margitszigeti Gyógyfürdő rt. vezetésének egy tagja nyilatkozta, hogy bár tisztában vannak a Budapest idegenforgalmának fellendítésére gyakorolt hatásával, azonban mivel úgy érzik a saját befolyásuk ennek elérésére nem elegendő, ezért ezt hivatalosan nem szorgalmazzák, de információjuk van arról, hogy a Sziget Club vezetősége és Belitska volt honvédelmi miniszter, Dombora Árpád, Eckhardt Tibor és más tekintélyes férfiak illetékes helyen puhatolództak a játékbank tekintetében és állítólag részeredményeket értek el. A cikk végén áll, hogy „más forrásból azt az értesülést szereztük, hogy a kormány valóban hajlandó lenne megfelelő feltételek mellett a Margitszigeten játékkaszinót engedélyezni, a terv azonban még embrionális állapotban van és e pillanatig komoly ajánlatról sem lehet beszélni."

8 A következő ezzel kapcsolatos rendkívül fontos információ, hogy a Minisztertanács 1929. évi július hó 5-én Gróf Bethlen István miniszterelnök elnöklete, alatt melyen Dr. Sztranyatovszky Sándor belügyi államtitkár, Dr. Valkó Lajos külügyminiszter, Dr,. Wekerle Sándor pénzügyminiszter, Mayer János földmívelésügyi 7 Siklóssy László: Hogyan épült Budapest? (1870-1930). Budapest, 1931. Fővárosi Közmunkák Tanácsa. 8 Tőzsdei Kurír, Lesz-e játékbank a Margitszigeten? Mit mondanak a bérlők. 1925. február 9. 7.p.