Homo Ludens I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 26/2002 (Győr, 2002)

Katona Csaba: A „nemzet bárója", aki már életében legenda lett

kellett venni, még akkor is, ha magánházaknál szálltak meg.

13 Az adatokat úgynevezett Bevallási jegy (németül Fassiens Zettel) nevü adatlapokon rögzítették német és magyar nyelven. Feltüntették az érkező vendég nevét, valamint hogy vendégként, kereskedőként (iparűzőként), netán házalóként tartózkodik-e a fürdőn, s eszerint azt is, hogy melyik osztályba tartozónak „vallja magát". Ezenkívül meg kellett jelölni hetenként, naponként és összesítve a tartózkodási időt és a kísérő személyek számát is (nők, 15 év alatti gyermekek, rokonok, társalgók, nevelők, nevelőnők, komornyikok —ez a beosztás egyébként tökéletesen megegyezik a soproni helytartósági osztály által kiadott rendeleten megtalálható beosztással).

14 Bizaynál a fürdőlistákon a „charactere" (foglalkozása) rovatban rendre vagy a privatier, vagy a magánzó szó szerepelt. 1872-ben azonban már öntudatosan jelölte meg mint foglalkozását a „nemzet bárója" titulust.

15 Mármost az, hogy a fürdőre érkezéskor kitöltendő úgynevezett Bevallási jegyre (Fassiens zettel), amelynek adatai alapján a furdőlisták készültek, beírta, hogy ő tisztes foglalkozása szerint nem más, mint a „nemzet bárója", az még nem jelent (és jelez) semmit. De az, hogy a fürdő vezetése ezt ki is nyomtatta a fürdőlistán és ezáltal közzé is tette, az már igen. Nem is csoda, ha Blaha Lujza az alábbiakat jegyezte le naplójába: „Bizay olyan hangadó volt Füreden, hogy neki, kivált a színház kötelékébe tartozók, nem szoktak ellentmondani. O vitte ebben az időben a nagy szót: a fürdőközönség egy része úgy táncolt, ahogy ő fütyült. Mindennapra gondolt ki valami elmésséget. Ezért aztán az ott időző mágnások, valamint a többiek is szerették."

16 „Ő avatta fel a Váczi-utcának őszi szezonját" A lakóhelyet megjelölésére szolgáló rovatba Bizay következetesen Pestet írta be. Mindez azért bír jelentőséggel, mert a róla fennmaradt szinte összes adat füredi működését igazolja. De mit csinált, hol lakott a báró akkor, amikor nem nyár volt, vagyis az év nagyobbik részében? Saját bevallása szerint tehát Pesten volt állandó lakhelye s ebben nemigen kell kételkedni. Hogy mit csinált Pesten, miből élt? Blaha Lujza naplójának egy sora sejteti, hogy hasonló életvitelt folytathatott ott is, mint Füreden: „Akkor aztán már annyira megnyertem jóindulatát, hogy azontúl Budapesten is lelkes tapsolom volt."

17 Aligha véletlen, hogy Zolnay Vilmos és Gedényi Mihály Budapest a fattyúnyelvben című, 1956-ban napvilágot látott müvében a „nemzet bárója" titulust már a fővárosi szlengben meggyökeresedett szókapcsolatként említi: „A nemzet bárója Kávéházi ingyenélő. (Ilyen tipikus alak volt a múlt század közepén Bizay, aki alá13 „A névsorok kellő szerkesztése és a meghatározott gyógy- és zenedíjak pontos beszedése végett, tartoznak a t. cz. vendégek megérkezésük után azonnal a bejelentési ívek rovatát kitölteni." JALSOVICS ALADÁR: A balatonfüredi gyógyhely és kirándulási helyei képekkel illusztrálva. Bp., 1878. 68. p. 14 Fassiens Zettel — Bevallási jegy. É. n. Városi Helytörténeti Gyűjtemény, Balatonfüred 15 Országos Széchényi Könyvtár. P. 28.124/1872. Balatonfüredi fürdőlisták 16 Blaha Lujza, i. m. 250. p. 17 Blaha Lujza, i. m. 250-251. p.