Homo Ludens I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 26/2002 (Győr, 2002)
Sáry István: A Győr város óvodái a
A rendelet a Győrött működő világi és egyházi óvoda fenntartókra nevelési tekintetben nem rótt különös feladatokat, hiszen az előírt foglalkozási anyag jó része már évek óta gyakorlatban volt. A törvény természetesen jelentős lendületet adott az óvodaügy fejlődésének s az óvoda fenntartók igyekeztek a rájuk rótt kötelezettségnek megfelelni. A Győrött működő óvodákban - mint ez már a korábbi fejezetekből is kiderült az 1870-es évekig ún. óvodatanítókat alkalmaztak. Ez részben természetes is volt, hiszen a nőképzés országos rendezésére csak az 1868. évi népiskolai törvénnyel került sor. A városban felállított első óvodát 1878-ban bekövetkezett haláláig Magvassy Mihály tanító vezette. Magvassy Győrött szerzett tanítói oklevelet, majd a Vas megyei Baltavárott és a Sopron megyei Szilsárkányban tanított. Közben Sopron város óvodájában öt hetes gyakorlaton vett részt, majd 1842-ben telepedett le Győrött és állította fel első óvodáját. Működése idején lényegében három nevelési rendszer váltotta egymást. A több évtizedes gyakorlattal rendelkező Magvassy minden esetben igyekezett eleget tenni a fenntartó és a felügyeleti szervek által támasztott követelményeknek. Munkájával az állami tanfelügyelő is elégedett volt, akinek javaslatára több évtizedes eredményes munkájáért — Trefort vallás- és közoktatásügyi miniszter 1879. június 10-én a koronás ezüst érdemkereszt kitüntetésben részesítette. Közben Magvassy Mihály 1878-ban meghalt s kitüntetést már csak özvegye vehette át. Az újvárosi Bálint Mihály utcai óvodát 1861-1890-ig Bohár Pál óvodatanító vezette. Bohár Pál Magvassyhoz hasonlóan az óvodai nevelés különböző iskoláit járta végig. Hiányos felszerelésű óvodájában 1874-ig az elemi iskolai oktatás dominált, melyet csak Vargyas Endre tanfelügyelő erélyes fellépése nyomán szüntetett meg a város. Bohár Pál a közgyűléshez intézett 1877. évi beadványában örömmel számolt be arról, hogy amióta az országban általánosan elfogadott Fröbel-rendszert óvodájában a nevelési választmány bevezetette s a szükséges eszközöket beszerezték, azóta a szülők megelégedésére dolgoznak feleségével együtt. 88 Bohár Pál munkájával mind a városi hatóság, mind az állami tanfelügyelő elégedett volt. Az 1880-as évek végén vetődött fel először, hogy az idős óvodatanítót illő lenne már nyugdíjazni. A városban működő óvodákban ekkor már mindenütt óvónőket alkalmaztak. A közgyűlés Bohár Pált 1890-ben, 74 éves korában küldte nyugdíja 300 Ft évi fizetéssel. Utódja Káspár Teréz lett. A század végén a városi és felekezeti óvodákban, gyermekmenhelyeken kizárólag óvónők alkalmazására került sor, akik az óvodai törvény és a végrehajtására vonatkozó rendelkezések alapján végezték munkájukat. Értékelve Győr város XIX. századi óvodai viszonyainak alakulását megállapíthatjuk, hogy az óvodahálózatban és az óvodai nevelésben jelentős fejlődés ment végbe. Az 1870-es évek elejéig egyéni kezdeményezések eredményeként jöttek létre óvodák. Ezt követően az óvodai törvény életbelépéséig az állami tanfelügyelő és a Győr városi és megyei Kisdedvédegylet játszottak döntő szerepet a város óvodaügyének alakításában. A városi hatóság kezdettől fogva támogatást nyújtott az óvodák működéséhez, de nem volt kezdeményező. Az óvoda-mozgalmat segítő Uo. 11.1879/36. sz.
