Homo Ludens I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 26/2002 (Győr, 2002)
Sáry István: A Győr város óvodái a
A Győr város óvodáiban alkalmazott nevelési rendszerben a kiegyezés hozott alapvető változást. 1867-ben főleg a balközép párt tagjaiból alakult városi bizottmány többek között a közoktatásügy korszerű rendezésének kérdését is napirendre tűzte. 1867 októberében a belügyminiszterhez intézett feliratban például nemzeti közös iskolák felállítását szorgalmazták. A bizottmány újjászervezett árva- és nevelésügyi választmányát a város oktatásügyének felülvizsgálatára és javaslattételre utasította. így került sor a tanács ülésének napirendjére az óvodákban folyó nevelés megvitatásának kérdése. A nevelésügyi választmány tagjai 1867 októberében résztvettek az ún. óvodai próbatételen, ahol azt tapasztalták, hogy a gyermekeket az óvodai nevelési elvekkel ellentétes elemi iskolai tananyagból kérdezték ki. Ezt követően kérték a tanácsot, hogy a „kisdedóvodák rendeltetési célját messzetévesztő tanmódukat" azonnal szüntesse be s utasítsa az óvodavezetőket az „általánosan legkitűnőbbnek ismert és minden igényeket kielégítő" Tolnay-féle vezérkönyv beszerzésére és használatára. Az óvodai nevelés ellenőrzésére külön választmány létrehozását hozták javaslatba. Ezenkívül kérték a tanácsot utasítsa az óvodavezetőket, hogy a „kisdedeknél inkább játszva, mint szigorú rendszerben főleg a rend, tisztaság és erkölcsi érzelmek nemesbítésére és az ész fejlesztésére hatolni igyekezzenek." Az óvodai záróünnepélyek pedig, „minthogy ezek alkalmával a szegényebb sorsú gyermekek nem ritkán mellőzést szenvedni kénytelenek s ez által rájuk fájós benyomás gyakoroltatik", a jövőben szűnjenek meg. 82 A közgyűlés a javaslatokat teljes egészében magáévá tette és határozatot hozott az új óvodai nevelési rendszer bevezetésére. 1868 februárjában az iskolai és óvodai nevelés ellenőrzésére az árva- és nevelésügyi választmány kebeléből állandó felügyelő bizottmány alakult. 83 Az ismertetett közgyűlési határozattal első ízben került sor az óvodákban olyan nevelési rendszer életbelépésére, amely megfelelt az óvoda igazi hivatásának; az életkori sajátosságokat figyelembevevő általános nevelési elveknek. Az új nevelési forma 1874-ig maradt érvényben. Az 1870-es évektől az ún. Fröbel-rendszer országos térhódítására került sor, mely Győrött is éreztette hatását. Fröbel a század első felében létrehozott un. gyermekkertjében a 3-5 éves gyermekek házi nevelését kívánta kiegészíteni s egyben mintát adni a családnak a nevelésre, a célszerű bánásmódra. Nevelési rendszerében a képzelet, értelem és munkakészség fejlesztését kívánta előmozdítani az erre legalkalmasabbnak vélt foglalkoztatási eszközökkel. Óvodájában a gyermekek fizikai és szellemi fejlettségüknek megfelelően más-más eszközöket kaptak kézbe. Rendszerében az első helyet foglalta el a szivárványszínű labda, majd ennek ellenpárja a golyó. Ezután következtek a kocka, henger, kúp és a különböző osztható építőformák. A testekről a lapokra, az ún. színes táblácskákra tért át, melyekből a papírmunkák következtek. Ezekhez kapcsolódott az anyagformálás és a rajzolás. 82 Uo. 201-208/1868. sz. 11.1868/15. 83 Uo. 201/1868. sz. 11.1868/15.
