Homo Ludens I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 26/2002 (Győr, 2002)

Aradi Gábor: Népszerű játékok és szenvedélyes játékosok Tolna megyében a

7. „ báb, (hordozható) tekebáb 2. baba, színes baba (ide nem értve az ún. Paprika Jancsi előadás kat) 3. golyó, színes golyó 4. monakó 5. mariandii 6. birbics 7. céldobás, kör vagy karika 8. szín (Farbenspiel), számozott szín, lemez céldobás és egyáltalán minden olyan játék, amelynél valamely nyereménytárgy kilátásba helyezésével keltetik fel a közönségben a játékszenvedély. "

24 Nem volt engedélyezett a preferánsz sem. Gasparich János pincért, Musenbacher József órást és Tóth Ferenc csizmadiamestert azért állították elő a csendőrök, mert a szekszárdi nagyvendéglőben preferánszoztak.

25 Nem csk munka után, otthon vagy a vendéglőben, hanem utazás közben is előkerült a kártya, hiszen a távoli úticélig lassan telő órák múlásának meggyorsítására csak itt volt igazán szükség. A gondatlan unaloműzés azonban néha bajt is okozhatott. A balszerencse akár az út folytatását is lehetetlenné tehette. A Dunán, az egyik gőzösön Holczer Henrik vattakészítő a vesztes kártyajáték után, a szolgáltatások megtérítésére már sajnálta a pénzt — vagy már kevesebb volt neki, mint, amennyiből máshol vásárolni szeretett volna - és nem akart fizetni. Ezt a kihágást tovább súlyosbította azzal, hogy a hajósok által, a legközelebbi kikötésre alkalmas helyen kihívott csendőröket, abból a célból, hogy ne jelentsék fel, megpróbálta megvesztegetni. Mindezekért a szabálysértésekért a könnyelmű iparos embert végül Tolnánál partra tették, majd később bíróság elé állították.

26 Az előző példák bemutatása után néhány olyan szerencsejátékot ismertetnék a Révai Lexikon idevonatkozó szócikkei alapján, amelyek kedveltek voltak a címben jelzett időszakban, illetve szerepeltek a peranyagban. Bassette. Francia hazárdjáték. Egykor igen elterjedt, kedves játék volt, de az állami szervek egy idő után betiltották. Állítólag a Velencében találták ki, majd a XVII. század második felében honosította meg Párizsban Justiniani, velencei követ. Fáraó. 52 lapos francia kártyával játszották. Ferbli. A XIX. században igen elterjedt hazárd kártyajáték volt. 32 lapos magyar kártyával 2-7 játékos játszotta. Első körben minden játékos, az osztótól 2-2 lapot kapott. Ezután az a játékos juthatott további 2 laphoz, amelyik hajlandó volt az elsőjátékos által kasszába tett összeget, az úgynevezett vizitet megadni. Az első játékos az összeget a kezében lévő lapok megnézése nélkül határozta meg. Ezt csak a többiek tehették meg. A játékot tehát négy lappal játszották, melynek megkezdése után újabb tétekkel lehetett növelni a kasszába tett pénzmennyiséget. A licitálás befejeztével a játszmát az nyerte meg, akinek egy színből a legtöbb pontja, vagy 24 MRT, harmincegyedik évfolyam 1897. II. kötet Budapest. 1897. 632-633. o. 25 TMÖL SZVKB C/141/1857 26 TMÖL SZVKB C/52/1855.