Homo Ludens I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 26/2002 (Győr, 2002)

Sáry István: A Győr város óvodái a

jókkal vala kénytelen küzdeni, hogy annak valódi s állandó felállíthatása iránt" maga is kételkedett. Most sikerült csak az intézet fenntartási költségeit három évre biztosítani. A befolyt összeget kizárólag a Belváros lakossága adta össze, Újváros és Nádorváros lakói nem járultak hozzá az óvoda költségeihez. A választmány javasolta a tanácsnak, hogy az óvodatanító fizetését havi 28 Ft-ban, a dajkáét havi 3 Ft 12 krajcárban állapítsa meg. Az elnök előadta, hogy a választmányt több vád és gyanúsítás érte a lakosság részéről, hogy a fizetésképtelen gyermekeket az óvodából elutasítják. Ezzel kapcsolatban közölte, hogy az 1843 májusától októberig foglalkoztatott 516 gyermek közül 277 növendéket ingyen vettek fel az intézetbe. Kérte a tanácsot, hogy az alaptalan gyanúsítások ellen védje meg a választmányt s rendelje el az óvodába járók havi kimutatásának vezetését.

12 A javaslatokat a tanács elfogadta, egyedül a dajka rendkívül alacsony fizetését emelte fel havi 8 Ft-ra. A bevételekről és a kiadásokról vezetett részletes számadás beadására 1844. február 28-án került sor. Eszerint az 1843 áprilisától gyűjtött, 3 évre szóló, önkéntes megajánlásokból 403 Ft 30 krajcár folyt be, melyet a közel 20 000 lakosú városból 260 belvárosi polgár adott össze. Tandíj címén 1843 májusától 1844. januárjáig 102 Ft 11 kr, egyéb támogatás címén 174 Ft folyt be. Az összes bevétel 678 Ft 17 krajcárt tett ki. Kiadások: házbér címén kifizetésre került Schmid Katalinnak negyedévre 18 Ft. Jelek Károlynak félévre 80 Ft, Magvassy Mihálynak és nejének 1843 májusából 1844 januárjáig 252 Ft, Polgár Anna intézeti dajka 1843 március közepétől szeptember végéig 15 Ft 60 kr, Hügel Klára dajka októbertől 1844 januárjáig 16 Ft 96 kr fizetésben részesült. Az egyéb kiadások 72 Ft-ot tettek ki. A maradvány 222 Ft 38 krajcár volt.

13 A városi tanács a számadások felülvizsgálatával kapcsolatban megállapította, hogy az intézet Szakács Mihály óvoda-felügyelő kitűnő munkája nyomán számos támogatót nyert, mely által jövője biztosítva van. Az elért eredmények, a biztonság tudatában a tanács három évre vállalta az óvoda ápolását és az óvodai alap kezelését.

14 Szakács Mihály halála után az 1845-ös év végén az óvoda felügyelőjévé Kövessy Ferenc tanácsost nevezték ki. Az új felügyelő 1846. április 18-án készítette el óvodai számadását, melyet a választmány április 21-i ülésén vitatott meg. Kövessy bejelentette, hogy a 3 évre szóló önkéntes hozzájárulás megszűnése után az óvodai alap kimerült, új fenntartási módról kell gondoskodni. „A választmány felfogván — nehogy a gyakori kéregetés az adakozó közönségnél az intézet irányában elidegenülést szüljön, de másrészt, hogy a kebelbéli szegényebb sorsú szülők tudván magzatjaik biztosítását nyugodt kedéllyel járulhassanak napi foglalkozásaikhoz, s így ezeken könnyítve a kisdedek is üdvös elveket nyerhessenek — ez indokokból az említett Intézet további fennmaradását szívén viselve, kívánná ezt alaposan rendszeresíteni, s mindaddig bizonyos jövedelemmel biztosítani, míg boldogult Bisinger József végrendeletének utolsó soraiban az intézet iránt felemlített hagyomány életbe lépend."

15 Mivel kizárólag gyűjtésből az óvoda a továbbiakban fenn nem tartható, a választmány kérte a tanácsot, hogy az újonnan letelepe12 Uo. Magáncsaládok okiratai. 7334/1843. sz. 13 Uo. 7471/1844. sz. 14 Uo. Győr város tanácsának jegyzőkönyve 741/1844. 1844 február 28. 15 Uo. Magáncsaládok okiratai. 8135/1846. sz.