Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)
Gőzsy Zoltán: Hedonizmus Homérosz Illiászában
elméjét, mint amikor legelőször ölelkeztek szerelemben és szüleik tudtán kívül jártak kerevetre. Most is egyből szerelemre invitálta Hérát, elmondván neki, hogy soha így nem igázta le lelkét a vágy. Ezt alátámasztandó, tapintatosan felsorolja majd minden korábbi hódítását, Danáét, Szemelét, Demetert, Létót, és az ezekből született leszármazottak neveit. Héra nem törődött akkor ezzel, csak a cél lebegett a szeme előtt, Zeuszt egy kis időre „ki kell iktatni". így persze ráállt férje invitálására, csak annyit kért, rejtőzzenek el. Zeusznak nem kellett több. Arany felhőt bodorított maguk köré, így háltak együtt, s őket „álom igázta és öröm". 16 Ezt ki is használták a görögöket segítő istenek és visszaszorították a trójaiakat az akháj tábortól. Mikor Zeusz rájön a cselre, kedves szavakat szól feleségéhez. Veréssel fenyegeti meg, majd emlékezteti, hogy korábban már előfordult, hogy kiakasztotta asszonyát felhőkre, lábára üllőket, kezeire béklyókat téve (persze aranyat)} 1 A műben található könnyed jelenetek, a kellemes, élvezetes dolgokra való törekvés, a humor a legváratlanabb pillanatokban törnek a felszínre. Általában a hosszú harcleírásokat szakítják meg, azzal a szándékkal, hogy egyrészt oldják a feszültséget, másrészt, hogy a hosszú, monotonnak tünő részeket tagolják, ellenpontozzák a harcokat. Ezek azonban nem a mai filmeket megszakító reklámok funkcióját töltötték be. Ugyanolyan igényességgel dolgozta ki Homérosz ezeket is és ugyanúgy gyönyörködtették hallgatóikat. A kettő leggyakoribb elemet emelném ki közülük. Az egyik a fegyverek, a fegyverzet leírása. Homérosz minden lehetőséget megragad, hogy borzasztó részletességgel elemezze a harcolók fegyvereit. Még közép kategóriájú harcosoknál is szán két-három sort erre, így nem meglepő, hogy Achilleusz fegyverének elkészítését majd egy fél éneken keresztül írja le Homérosz, a hallgatók nagy gyönyörűségére. Erre a pajzsra Héphaisztosz sok gyönyörű képet „kalapált rá", többek között városokat, szántóföldeket, szőlőskertet, ugyanakkor mulatozást, szép szüzeket, és velük viruló ifjakat is, akik méz ízű szőlőket hordtak kosarakban, bort ittak, hogy azután lanton játsszanak, énekeljenek és táncoljanak. 18 A másik a lakomák. Erre mindig volt idő. Bármekkora problémák voltak, bármennyire is sürgős volt a helyzet. Hatalmas lakomákat csapnak a görögök, hisz „tábori filozófiájuk" szerint üres hassal és az édes bor nélkül nem érdemes, és nem is lehet nemhogy harcolni, de bármit cselekedni sem. De mit is jelent egy ilyen görög lakoma. Több ízben is kiderül, hogy az ostromló csapatok nem szenvedtek szükséget élelemben a 10 év alatt. Naponta érkezett az utánpótlás flottáikon és a vezérek sátrai mindig tele voltak borral. Miután az egyre gyakoribb vereségek hatására kétségbeesés lett úrrá a görög sereg vezetőin, engesztelő követséget menesztettek Achilleuszhoz, hogy ajándékokkal és bocsánatkéréssel vegyék rá, térjen vissza a harcmezőre és segítse 16 Iliász (XIV. 159-293) 17 Iliász (XV. 4-15) 18 Iliász (XVIII. 468-617.)
