Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)

Gőzsy Zoltán: Hedonizmus Homérosz Illiászában

szerint már az első kikötőben oda is adta magát neki. Az ifjú egyébként ennek az emlékére szentélyt állított az egyesítő" Aphroditének. A trójaiak egyébként szívesen fogadták Léda leányát, elbűvölte ugyanis őket isteni szépsége. Új lakhelyén sem hazudtolta meg magát. Nem kiváló házimunkájáról, gondoskodásáról tudósítanak a források. De Szép Helénának nem is ez a dolga. Árulkodó Servius Aeneishez írt kommentárjának egyik szakasza, melyen meg sem lepődünk. Helené egy szép napon talált egy követ a trójai fellegvárban, amelyből vér csöpögött, ha egy másik kőhöz hozzádörzsölték. Mit kezdhet egy ilyen felfedezéssel a szép hölgy? Rájött (kitapasztalta), hogy ez hatásos nemi vágyat növelő szer, és persze fel is használta, hogy új párjának szenvedélyét állandó izzásban tartsa. Nemcsak Párisz, hanem egész Trója szerelmes lett bele, s Priamosz megesküdött, hogy soha nem engedi el városából. Természetesen sok más teória létezik ezekről a dolgokról, témánk szempontjából azonban ezeket emeltem ki. Nézzük meg a továbbiakban, hogy azok, akiknek vágyai miatt kitört ez a több éves, irtózatos, öldöklő háború, hol találták meg benne a helyüket. Érvényesülhetett-e ilyen körülmények között az élvezetek, a gyönyörök, azaz a hedoné iránti vágyuk? Az eposz III. énekében szállt végre valahára csatába a széparcú Párisz, aki Helené mellett a hálószobában töltötte a háború nagy részét, zárójelben megjegyezve, hogy eközben társai az életüket áldozták Trójáért, abban a háborúban, amely miatta folyt. Tehát csatába szállt, és rögtön meg is látta őt az Árész-kedvelt Menelaosz. Itt megtudhatjuk Homérosztól, mi okozott örömet egy hérosznak, aki elsősorban harcolni akart és annak, aki nem: úgy megörült, mint az oroszlán, hogyha hatalmas

3 testre talál: szarvasra akár vagy vadkecskére és éhezve mohón nyeli a húsát... így megörült Menelaosz, amint meglátta a fényes Arcú Páriszt, mert hitte, hogy itt áll bosszút a csalfán: fegyveresen szökkent szekeréről nyomban a földre.

4 Összecsapásuk lehetne a mü csúcspontja, hiszen kettejük ügye miatt van Trója alatt a görög sereg. Meglepetés vár azonban ránk: a spártai király hiába készül a leszámolásra felesége csábítójával, mert: Hát hogy az isteni szép Párisz őt meglátta az első Hadsorban, kedves szíve megdobbant kebelében, s vissza a népe közé hátrált, hogy a vészt kikerülje. Mint aki sárkányt lát s meghőköl a hegyszakadékban, S megfordul, s megfogja a lábát lent remegése, Hátrál visszafelé, haloványság szállja meg arcát: így süllyedt ismét a vitéz trószok tömegébe Isteni képű Párisz, ... "

5 3 Az Iliászból közölt részleteket Devecseri Gábor fordította. 4 Iliász (III. ének 23-29.) 5 Iliász (III. 30-37.)