Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)

Csekő Ernő Etetés: - itatása követ és képviselőválasztásokon

és az azt meghaladó, vagy a „szokásos" vendéglátás és a „választók jogellenes befolyásolására irányzott" között nehezen megfogható, s főképp nehezen bizonyítható a különbség, kialakult az a kettőség, mely a dualizmus korában végig fennmaradt, hogy ugyan az etetés-itatás törvényileg tiltott, de valójában majd' mindenki által gyakorolt maradt. Az etetés-itatás tilalma az általános képviselőválasztások határidejének belügyminiszter általi kitűzésétől a választás napján, a szavazás bezárásáig volt érvényben. Ahhoz, hogy etetés-itatás miatt érvénytelenítsenek egy választást, a következőknek kellett (volna) teljesülnie. 1. Kell, hogy ez a jelölt jelenlétében történjék, mert ha csak kortest érnek tetten, a személyi összefüggés nem egyértelmű, és nem képez feltétlen érvénytelenségi okot. 2. Ha semmilyen körülmények közt sem fogható az inkriminált esetre, hogy az egy baráti körben, rendszeresen tartott, választástól független ún. „szokásos vendéglátás". 3. Tehát sikerül bizonyítani, hogy a megvendégelés azon célból történt, hogy az illetőnek szavazata ez által befolyásoltassék. 4. Ha ez a választás napján, egy olyan településen történik, mely önmagában képez választókerületet, mert a több helységből álló kerületekben - a választási székhely szavazóit kivéve - ez „szükséges ellátásnak" minősül és engedélyezett. 5. Ha "szüksége ellátás" esetén bizonyítható annak túllépése. Ennek esélyét azonban csökkenti, hogy a Kúria kimondta: „Minthogy a szükséges ellátás fogalma, valamint az élelmi szerek mennyisége és minősége, ugy az ellátandó személyek egyénisége szempontjából viszonylagos: minélfogva legtágabb tér van engedve azon ingatag egyéni felfogásnak, hol kezdődik annak túlhágása, mint érvénytelenségi ok...az ellátás mennyisége különösen ily nagy embertömegnél suly és űrtartalom szerint előre ki nem számítható. "

52 - ha adott esetben lerészegednek is. Persze e feltételek teljesülése mellett nem árt, ha a panaszos indítványát számlával, megbízással, vagy a vendégül látottak névsorával, tanúvallomásával tudja bizonyítani, habár még ez sem mindig garantálja a kívánt jogorvoslatot. Az előbbiek ismeretében is érthető, hogy miért lehetett nemcsak gyakorlat, de a közbeszéd és a nyilvánosság tárgya az etetés-itatás, és nem csak jelenségi szinten, hanem konkrétumként is. Az ellenzéki lapnak egyáltalán nem minősíthető Vasárnapi Újság 1905. évi 4. számában például részletesen beszámolt a belvárosi szabadelvű párt lakomájáról, melyen ezerkétszázán vettek részt. Jelöltjük Tisza István volt.

53 A később emiatt beadott petíciót a Kúria elutasította. Indoklása abból indult ki, hogy a törvény nem tiltja a választópolgároknak ismerkedés végett a jelölttel való összejövetelét, „abból tehát, hogy az említett pártvacsorán nagy számban jelentek meg, és hogy... köztük olyanok is voltak, akik addig az ellenjelölt 51 Sáfár László: Tudnivalók a képviselőválasztásra. Budapest, 1910. 29-43. p. 52 Uo. 36. p. 53 Vasárnapi Újság, 1905. 4. szám, 61. p.