Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)
Csekő Ernő Etetés: - itatása követ és képviselőválasztásokon
Szerencsére megmaradt Augusz választással kapcsolatos levelezése, költségekről szóló számadása, amely így némi betekintést enged a kortesköltségek felhasználásába, az etetés-itatás szerepébe, mértékébe. 26 Ezeket áttanulmányozva az etetés-itatás három fázisa különíthető el, következő idősorrendben: I. A választást megelőzően, a potenciális szavazók lakhelyén vagy annak közelében, korteskedés keretében. II. A lakhelyükről a megyeszékhelyre történő beszállítás ideje alatt. III. A több esetben, több napos követválasztó gyűlés alatti ellátásuk során. Míg az első a választók megnyerését szolgálja, addig a másik kettőben már a választók megtartására irányuló törekvés dominál. (Ennek következőkben történő tárgyalását Balogh Jánostól vett idézetekkel színesítjük. 27 ) • ,,...a' tapasztaltabb alvezérek - vulgo kolomposok - kinyargalnak a' népesb nemesfalukba, összecsödítik a' nemességet a falu házába vagy csapszékébe, ott nekie - természetesen bor- és pálinkafolyamok közt - a párt' szándékát (kijeleltjeiket végig magasztalva, az ellenpárt köreit gyalázva, piszkálva) különféle csábszavakkal előterjesztvén, a' nemesség megbizottainál foglalókat hagynak, és a jövő vasárnapra mulatságos lakomát rendelvén, eme' mesterséget tovább üzendők, hangos éljenkiálltások közt a szomszéd falukba hajtatnak. (Majd később)... a főnöknek (ti. a párt elnökének, a Szerző) szívére kötve, hogy jó borról gondoskodjék, az istenit! Sokkal jobbról az ellenfél boránál (mert ettől vajmi sok függ)." Ekkor még az itatás kapott nagyobb hangsúlyt, ezen belül is a bor fogyasztása öltött nagyobb mértéket. Több esetben előfordult, hogy bor, esetleg pálinka mellett harapnivalóként csak zsemlét fogyasztottak. Átlagosnak mondható az udvari nemesek két közgyűlés közt, június 2-án tartott összejövetelének választéka, melyen bor és pálinka mellett - a számla tanúsága szerint - sült hús és kenyér szerepelt. 28 Ennél bőségesebbnek tűnnek a megyeszékhelyen tartott lakomák. Ollé Augusz család iratai, Augusz Antal II. iratai (Augusz Antal II. i.) 51. pallium (pali.) 78. pagina (pag.); Bodnár István-Gárdonyi Albert: Bezerédj... 27-28. p. Összehasonlításképpen Eszterházy Károly főispán állítólag 24 000 pft-tal járult a remélt konzervatív győzelemhez. Bodnár IstvánGárdonyi Albert: Bezerédj... 16, 58. p. 26 TMÖL Augusz család iratai, Augusz Antal II. iratai (Augusz Antal II. i.) 47-52. pali. 27 Balogh János: A tisztujitószék reformjáról I. In: Pesti Hírlap 1841. szeptember 15. 625-626. p. Balogh János az 1832-1836. évi országgyűlés tekintélyes és az országgyűlési ifjak közt is népszerű liberális követe volt. A rendek 1835. június 22-i nyilvános ülésen tett felszólalása - miszerint nem követne el bűnt, ha megismételné Wesselényi szatmári beszédének peresített részeit - miatt két nappal később hűtlenségi perbe fogták és barsi követi mandátumától is megfosztották. S bár a „pótválasztáson" még egyhangúlag megválasztották, 1839-ben már elbukott a nagy erőket megmozgató kormánypárti jelölttel szemben, az immár presztízskérdéssé váló követválasztáson. Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-1848. I-III, Kiadja Ráth Mór, Budapest, 1886. II. kötet 11-13, 39-40, 101-102. p.; Magyarország története 5/2, Akadémiai Kiadó, Budapest 1270. p. 28 TMÖL Augusz Antal II. i. 51. pali. 47. pag.
