Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)
Csekő Ernő Etetés: - itatása követ és képviselőválasztásokon
Csekő Ernő Etetés-itatás a követ és képviselőválasztásokon „Hazánkban észlelhető bizonyos kapcsolat az ebéd és a politika között. Én legalábbis azt tapasztaltam, hogy jó szakáccsal rendelkező, vendégszerető táblabírák soha nem maradnak politikai befolyás nélkül, és országos dolgokról való tanácskozásra is mindig olyan helyeket szoktak kiválasztani, ahol minden szék múlt vagy jövő időkre figyelmeztet. " - az idézet Eötvös József: A falu jegyzője c. regényéből való. A sokszor parttalan etetés-itatásba torkolló, megvesztegetésbe hajló reformkori tisztújításokat és követválasztásokat Eötvös József mellett több korabeli szépírónk is témául választotta. így Pálóczi Horváth Ádám szatirikus pamfletben 2 , Nagy Ignác vígjátékban (Tisztújítás, 1842), Arany János pedig elbeszélő költeményben (Elveszett alkotmány, 1846) állította pellengére e visszásságokat. Ugyancsak sok kritika érte a kortársak részéről a dualizmus korának választási gyakorlatát. Előadásomban az 1820-as évektől az I. világháborúig tartó időszakot tekintem át, melyben talán legplasztikusabban kapcsolódott össze „ebéd" és „politika", s a témául választott etetés-itatás a legkiterjedtebb mértékben vált a választási gyakorlat részévé. Elöljáróban tisztáznunk kell, mi a követválasztás és a képviselőválasztás közt az alapvető különbség. Hiszen nem véletlen az eltérő elnevezés sem. Hazánkban a népképviseleti választások az 1848. évi áprilisi törvények részeként, az V. tc.-ben lett bevezetve. 3 Tehát • amíg a követválasztás révén rendi országgyűlésbe, addig a képviselőválasztás során népképviseleti alapon felálló országgyűlésbe delegáltak. • amíg a megválasztott követ, mintegy a nemesség közösségét képviselve, csak kötött utasítás szerint járhatott el, addig a képviselő saját belátása szerint szabadon politizálhatott. • amíg a követet a megyeszékhelyen egybegyűlt nemesi közgyűlés választotta, esetenként közfelkiáltással, addig a képviselőt választókerületenként szavazatszedő küldöttség előtt, nyíltan választották. (Tolna megyében a dualizmus időszakában hat kerület volt) • amíg a követet döntő többségben csak nemesek választották, addig a képviselőt szélesebb körben, a választójoggal rendelkezők. 1 Az idézetek az eredeti forrásnak megfelelően, betűhíven szerepelnek a tanulmányban. Eötvös József: A falu jegyzője. Editorg Kiadó, Budapest 1992. 85. p. 2 Pálóczi Horváth Ádám: Az üstökös Tsillag befolyása a Madár Tartomány ég-hajlatába, midőn a Szárnyas Nép magának Elöljárókat választa. Közli Degré Alajos: Pálóczi Horváth Ádám és az 1819. évi zalai tisztújítás. In: Zalai Gyűjtemény 2, Zalaegerszeg 1974. 43-69. p. 3 Modern feldolgozása Ruszoly József: Alkotmány és hagyomány. Újabb jog- és alkotmánytörténeti tanulmányok. Szeged, 1997. 57-84. p.
