Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)

Aradi Gábor: Az italozás és szórakozás ellentmondásai a húszas évekbeli Magyarországon...

Italmérési engedély megszerzésénél az említett nemzetközi példával szemben Magyarországon törvényi szabályozás hiányában hivatalosan nem kellett figyelembe venni az egy adott településen meglévő vendéglátó egységek számát. Mégis a „józan szemléletű" hatóságok ezt a szempontot is figyelembe vették. A kisdorogi jegyző, a községi kocsma, illetve a községi épület ilyen célra történő bérbeadását kimondó testületi döntést többek között azzal az indokkal fellebbezi, miszerint a községben eddig működő két kocsma, az itt élő 1100 lélekre teljesen elegendő. Az indokok között persze szerepelt az is, hogy a község, szemben a mórágyi példával, a kocsma bérletéből hasznot soha nem húzott, hanem évről-évre ráfizetett.

18 Ugyancsak a „községben már meglevő italmérések a közszükségletet bőven kielégítik" indoklással utasítják el egyrészt Schneller Alfrédné pincehelyi, valamint Vogt Vilmos nagymányoki lakos kérelmét. Schnellernénél szempont volt a jövedelmezőség is, ugyanis megjegyzik, hogy a kérelmet azért sem lehetett támogatni, mert a beadványban leírtakkal szemben az üzlethelyiség, a község nem a legforgalmasabb helyén található, s csak piac idején látogatja nagyobb számú vendég. Vogtnál a kis mértékben való kimérési engedély megadását azért ellenzi a körjegyzőség, mert a községben 3 korlátlan kimérő, 1 korlátolt kimérő és 1 kismértékbeni italkimérő van. Ez a mennyiség pedig, a bányatelepen levő kimérésekkel együtt bőven elegendő a lakosság létszámához viszonyítva.

19 Fontos volt a leendő vendéglős politikai múltja is. A törvény szerint „csak olyan személyeknek adható" engedély, „akik teljesen megbízhatók, feddhetetlen előéletűek, csőd alatt nem állanak és magyar állampolgárok. " A feddhetetlenség a büntetlen előéletre, a megbízhatóság az elmúlt évek forradalmai, elsősorban a Tanácsköztársaság alatt játszott szerepre vonatkozott. Az italkimérő elhelyezkedésére nemcsak a forgalom miatt kellett figyelni. Tekintettel kellett lenni többek között a gyermek- és oktatási intézménytől való távolságára is. Abban az esetben, ha újonnan nyitandó üzlethelyiségről van szó, a fent említett helyektől legalább 200 m távolságra kellett lennie.

20 Ennek a feltételnek a megoldása jelentette általában a kisebb gondot. Özv. Patek Józsefné, ozorai lakos, hadiözvegy „ki megbízható, becsületes jellemű, feddhetetlen előéletű, s a Tanácsköztársaság alatt is hazafiasán viselkedett" kérelmét, a kifogástalan üzlethelyiség megnyitására jóváhagyták. Annak ellenére kapta ezt meg, hogy az ottani óvodától csak 75 méterre volt üzlete. Az indoklás további részében hozzáteszik még ehhez, hogy más hasonló rendeltetésű helyiségek még közelebb vannak és még sem hatnak zavarólag. Ezt a tényt az óvoda felügyelő bizottsága is megerősítette.

21 18 TMÖL AI 3328/1925. 19 TMÖL AI 9690/1922. 16611/1924. 20 BM 1921. évi 94453. sz. rendelet 6. § 21 TMÖL AI 19816/1924. Meg kell jegyezzük, hogy a törvényalkotók nem határozták meg pontosan a távolságot. Csak azt írták elő, hogy ezeknek a „helyiségeknek templomoktól, iskoláktól, kórházak