Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)

Aradi Gábor: Az italozás és szórakozás ellentmondásai a húszas évekbeli Magyarországon...

egyenlő feltételt, azaz az éjjel 2 órai zárást, a szegény, vendéglőre rászorult közönség rosszul fog járni. Tudniillik meg fog szűnni „az egészséges konkurencia", a „méltányos áron, megfelelő szolid kiszolgálás". Evvel pedig erősödik a vendégek kiszolgáltatottsága. „Emberi gyengeség ugyanis, hogy megfelelő konkurencia hiányában az ember ki akarja használni jogosulatlanul azt a helyzetet, hogy embertársai rá vannak szorulva. " A kiszolgálás tehát drágábbá és rosszabbá válhat. Kérelmének legvégén a panaszos még egy érvet hoz fel igaza védelmében. A 10 órai zárást a rendkívüli viszonyok tették szükségessé. Most azonban ez már elmúlt, tehát a rendkívüli intézkedéseket is meg kell szüntetni, vissza kell vonni. Az ügyet végül a belügyminiszter zárta le, aki a fellebbezést elutasította, elfogadva az alispán érvelését. E szerint ilyen késői záróra csak a szállodával, illetve kiadó szobákkal összekapcsolt vendéglőknek engedélyezhető.

15 A Heves Megyei Törvényhatósági Bizottság és a dunaföldvári vendéglősök tehát ugyanazt a problémát ellenkező előjellel ítélték meg. Ennek ellenére persze, nem kérdés számunkra, hogy az erkölcsi értékrend alapján melyik oldalnak adjunk igazat. Mégis, el kell ismernünk, érdekes gondolatokat vetett fel, ha úgy tetszik a „rossz oldal" is. Hiszen ki tagadhatja azt, hogy a mértékletes italfogyasztás, a közös beszélgetés nincs regeneráló hatással az elfáradt emberre. (Feltéve, ha a poharazgatás megmarad a mérsékletesség szintjén.) Ugyanígy megfontolandóak a konkurenciáról elmondottak. A dunaföldvári protestálok leveleiben összekapcsolt közérdek és vendéglő fogalompár, eltérő kontextusban ugyan, de más települések mindennapi életében is előfordult. Mórágyon a tágas táncteremből, 2-3 szobás lakásból álló vendéglő községi tulajdonban volt. Működtetését rendszeresen bérlőre bízták. 1924-ben, az új bérleti szerződés megkötése kapcsolatban volt avval a szomorú eseménnyel, melynek során leégett a vendéglőhöz tartozó konyha. A tetemes haszon reményében a bérlő a bérleti jog megszerzéséért komoly áldozatokat hozott. A megállapodás szerint vállalta, hogy a vendéglőhöz tartozó konyhán és istállón kívül a mészárszéket is felépíti, melynek nemcsak a vendéglő, hanem a község számára is biztosítani kellett friss húst, hentesárut. A különféle romlandó ételek hosszabb ideig történő tárolásához szükséges jeget a bérlő által létesített jégveremből kellett előteremteni. Ugyaninnen kaptak térítésmentesen jeget a szerződés szerint a községi betegek és további közegészségügyi célokra maga a község. Külön felhívják a figyelmet a bérbeadók arra, hogy „a vendéglőben tiszta, jó italokat, a mészárszékben egészséges, friss húst teljes mértékkel (kell) mérni, s a megállapított húsárakat pontosan be kell tartani. " Ez a kitétel jelzi azt, hogy az eladandó, vendégeknek felkínált étel és ital minőségével mindig és mindenhol lehettek problémák. Az árszint sem volt állandóan kedvező. Erre utalt a szerződés 8. pontja. Az ebben foglaltak különleges előnyök nyújtásáról szóló része a mai olvasó számára teljesen ismeretlen. {\l)„Bérlő 15 uo.