Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)

Márfi Attila: Sörfőzés Pécsett a XIX. században

karbantartásáról vallanak az egykori török kincstári defterek.

20 Évi bérleti díját mintegy 2000 akcsében állapították meg a megszálló törökök, s bérlői között török és magyar sörmestereket is feljegyeztek.

21 A hódoltság utáni évtizedekben A hódoltságot követő időszakban több olyan tényezőt is fontos megemlítenünk, amelyek kedveztek a sörkészítésnek: sajnálatos, hogy ezek közül elsőként a várost majdnem megtizedelő pestisjárványokat kell megemlíteni.

22 A régi ispotály és a város külterületén felállított járványkoroda egyik hatásos védekezése volt a „fekete halál" ellen a vízforralás, s ebből fakadóan a sörfőzés. Kedvezett az ostrom alatt elnéptelenedett város lakosságának folyamatos növekedése is. A 18. század elején alig 2500 főt tartottak nyilván a polgárlisták, míg ez a szám a század végére megháromszorozódott.

23 Az újratelepülésnek és a szervezett betelepítéseknek köszönhetően a város polgárságának egyharmada németajkú volt, akik többek között magukkal hozták a fejlettebb nyugati sörfőzés ismeretét. Végül fontos megemlíteni a hagyományos és fejlett bortermelő és borkultúrájú város kocsmáltatási jogát, amely jövedelmi forráshoz a sörkimérés bérbeadása is hozzájárult.

24 A városnak tehát erre a jövedelemforrásra is szüksége volt. Olyannyira, hogy a lerombolt városi sörházat újjáépíttette, majd kérésükre 1702 augusztusában /. Lipót engedélyezte, hogy a sör akója után 15 krajcár díjat szedhessenek.

25 Bár a Mecsekalján továbbra is a szőlő és bortermelés jelentette a busás jövedelmet, a sörfőzők sem voltak veszteségesek. 1726-ban pl. a sörház adott kölcsönt a városnak éves jövedelméből.

26 Ekkor már országosan is elterjedt a városi sörházak bérbe, azaz árendába adása. Pécsett viszont több mint száz esztendő elteltével mondott csak le a város vezetése a jól jövedelmező vállalkozás közvetlen hasznáról. A pécsi sörfőzés történetének ebből a korszakából egy legendává ért esettel is szolgálhatunk: 1739 őszén Dombóvárról egy serfőzőlegény, Pellegrandt György érkezett Pécsre, hogy itt mestervizsgát tehessen. Tanuló várakozóideje alatt azonban igaz tanácsi engedéllyel sört főzött, ami után adókedvezményt kapott. A nyilvánvaló konkurenciát sikerült a helyi sörfözőmestereknek elűzniük.

27 21 Az 1560 és 1570 között lejegyzett defterek a bozakháné felújításának, csinosításának költségeit rögzítették. így új kályhát /250 akcse/ építettek a sörházban, zsindelyezték /315 akcse/, majd 1570ben tatarozták is 75 és fél akcse ráfordításával. 22 Először a pestist 1691-ben észlelték a városban, 1710-ben már 41 áldozatot szedett, 1713-ban pedig majdnem megtizedelte a városlakókat. Móró Mária Anna-Ódor Imre: A felszabadult város 16861867. In: Pécs ezer éve. Pécs, 1996. Szerk.: Márfi Attila. 116-119. 23 Kolta János: Baranya megye és Pécs város népesedése. Pécs, 1968. 12. 24 Harcos Ottó: Lm. 36. 25 Uo. 26 Uo. 37. A kölcsönadott összeg 18 forint 39 krajcárt tett ki. 27 Uo. 38.