Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)

Hudi József: Francsics Károly veszprémi borbélylegény szenvedélyei

tói szorgalmasan pipázott. Csak 1851-ben, az osztrák állami dohánymonopólium bevezetésekor gondolkozott el azon, hogy - részben takarékossági, részben hazafiassági megfontolásból - felhagy a dohányzással; de ettől a szenvedélyétől sem vált meg véglegesen. Sőt, gazdasági hanyatlásával egyidőben rákapott a burnót szívásra, melyet maga is szégyenletes rossz szokásnak tekintett. Nemes szenvedélyek I. A tanítás és olvasás Francsicsot felnőtté válása küszöbén érte anyjának elvesztése, amely csak fokozta magány-érzetét. Egy ideig Veszprémben is folytatta a megszokott életmódot, melyet Jákói Zsófia igyekezett kordában tartani. A Jákói család ugyanis - polgárjogánál fogva - a téli hónapokban bormérést

28 tartott saját házában, ahol Francsics állandó vendégnek számított. Zsófia mint kocsmáros kisasszony ellenőrizte és limitálta Francsics fogyasztását. A makacs természetű legényt azonban csak hosszabb idő alatt sikerült megszelídítenie. Francsics italozási szokásai csak lassan változtak meg. Valószínűleg emiatt vesztek össze 1832-ben, aminek következtében hősünk Pestre távozott, s csak Zsófi és mestere külön kérésére volt hajlandó egy év múltán visszatérni a városba.

29 Ezután két féle módon igyekezett az italról leszokni, s tekintélyét megalapozni: nemesebb foglalatosságok után nézett, s mérsékelt ivóvá vált és leginkább csak bort fogyasztott. Önálló egzisztenciájának megteremtése és fenntartása 1853 után labilissá tette, s a fokozódó gondok elől ismét a pohár után nyúlt, de önuralmát meg tudta tartani, s nem zuhant vissza az ifjúkori szintre többé. Naplójában 1862-ben teljes őszinteséggel feltárja helyzetét: „... már több évek óta meglehetős mértékkel merülök a borivásba. De még, mi nagyobb ennél: a pálinkát is már akkora mennyiségben iszom, hogy magam is megsokallom. E két tulajdonságomhoz járul még egy gyönyörű szokásom - a sárga burnót szipókolás!"

30 Alkoholfogyasztását nemes szenvedélyei sikeresen ellensúlyozták. A tanítás, olvasás mellett a kertészkedés és az írás segítették abban, hogy szabad idejét hasznosan töltse el. Francsics élettörténetében az 1830-as években a tanítás és kertészkedés, a következő évtizedben az írás hozott lényeges változást. Jákói Zsófia 1835-ben nyitotta meg leányiskoláját, melyet több mint két évtizeden át működtetett, mígnem 1858-ban - látásának megromlása és a konkurrencia (a Ranolder-féle nőnevelő-intézet) megjelenése miatt be kellett zárnia.

31 Hivatalos iratok nem készültek a (a püspök és káptalan) kizárólagos joga volt a kocsmatartás. 29 Francsics Károly emlékiratai, II. kötet (1827-1849), 64-65. Az eset azért is feltűnő, mert Francsics sosem írt elválásuk okairól. 30 Francsics: i. m. (1973), 428. 31 Ranolder János (1806-1875) veszprémi püspök (1849-1875) két nőnevelő intézetet alapított a megyeszékhelyen: 1854-ben az Irgalmas Nővérek Intézete, 1860-ban pedig az Angolkisasszonyok