Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)

Katona Csaba: A szórakozás legális és illegális formái Balatonfüreden...

fürdőruhája korántsem volt annyival anyagtakarékosabb az urakénál, mint manapság — a hölgyek számára elkülönített részre úszott a Balatonban. Koslatása balul végződött: „A Balaton egy kötéllel volt elkülönítve a nők és férfiak számára, én női fürdőruhába öltözve, a női fürdőközönség közé vegyültem, de nemsokára felismertek s a fürdőbiztos húsz forint pénzbírságot rótt reám."

31 Dacára a leleplezéssel végződött akciónak, a továbbiakban sem csappant meg Zichy érdeklődése. Ugyanakkor emlékezéseiből az is világosan kiderül, hogy egy bizonyos határon nem lépett túl, amiben kétségtelenül szerepet játszott tapasztalatlansága is. A maguk módján ezt a lazább erkölcsű hölgyek is értékelték, amint az az alábbiakból kiderül: „A színtársulatnál működött ekkor Sz. kisasszony, mind drámai szende, az öreg Bizai egyre lovalt, hogy udvaroljak a kisasszonynak — bár erre teljes ártatlanságomban semmi hajlandóságot nem éreztem, — a vén korhely elhitette velem, hogy ez hozzátartozik a gavallérsághoz. Egy párszor meglátogattam Sz. kisasszonyt, ki kedvesen fecsegett velem s nagyon megkedvelt. Egy bizalmas órájában két keze közé fogta arcomat, s így szólt hozzám: „Valamit mondok kicsikém: kerülje az asszonyok társaságát, kár lenne a maga tiszta lelkéért! Ne fecsérelje el életét könnyelműen és óvakodjék a színésznőktől!"

32 A füredi vidám napok azonban már nem tartottak sokáig a fiatal arisztokrata számára. Kellemes időtöltésének végéről ekképp emlékezett meg: „Szomorúan búcsúztam {...}, mint egy elcsapott, tárcanélküli miniszter. Fogadtatásom a szülői házban rövid volt, de nagyon kellemetlen."

33 Hogy mi volt a kellemetlen fogadtatás oka, arról faggassuk ismét a jó tollú gróf elékezéseit: „A szülők eközben hírt vettek szerencsétlen gyermekükről, mire anyám tizenhatodik születésnapomra a következő levelet írta: „Megdöbbenve értesültem a Te mulatozásaidról {...}, melyek — úgy látom túlságos méreteket öltöttek. {...} Még se hallgathatom el, hogy az utóbbi időben rakoncátlanul viselkedtél."

34 Zichy ambivalens érzésekkel olvasta édesanyja aggódó-feddő levelét, majd pedig gondolkodóba esve épp rászánta volna magát a hazatérésre (amiben pénze fogyása is erősen motiválta!), mikor egy váratlan esemény komolyan megerősítette hazatérési szándékában: „Fürdőre küldenek, hogy gyógyuljak, vigasztalódjam és szórakozzam s a javulás sikeres beálltával rám parancsolnak, hogy újra komoly legyek. {...} Gondolkodóba estem: az én jó anyám bánkódik, tárcám üresebb életemnél! Komolyan eltöprengtem, hogy jó útra térek, de legjobb szándékom erkölcsi értékétől megfosztott egy rövid sürgöny, mely így hangzott. „Hazajönni! Papa."

35 31 Uo. 120. p. 32 Uo. 118-119. p. 33 Uo.121. p. 34 Uo. 120-121. p. 35 Uo. 121. p.