Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)

Katona Csaba: A szórakozás legális és illegális formái Balatonfüreden...

kártyafészek és lóvásár volt, néhány évvel előbb, de még tavai is, leányvásár volt, engedelemmel."

23 A „hivatásosok" jelenléte mellett jellemző volt az is, hogy egyes könnyűvérü hölgyek alkalmilag hasonló módon próbálták jövedelmüket gyarapítani, különösen jellemző volt ez a viselkedés a cselédlányok egy részére, ámbár Sörös Pongrác szerint: „Erősebb vád csak 1857-ben jutott a főapát fülébe, kit felsőbb helyről figyelmeztettek a „pénzvágyó cselédekre", hogy a „jobb erkölcsüeket" megbotránkoztatja a nőcselédség erkölcstelen magaviselete."

24 A fent említettek mellett a fürdő vélhetően melegágya volt a házasságon kívüli, alkalmi kapcsolatoknak is, amit konkrét példákon keresztül tételesen bizonyítani persze nagyon nehéz lenne. Ám a különféle elbeszélő források sorai között sokat sejtető mondatok bújnak meg, amelyek megerősíteni látszanak Kósa László megállapítását: „Tagadhatatlan, hogy a szokás, mely szerint gyakran férj nélkül, legfeljebb kisgyermekek társaságában utaztak fürdőre fiatalasszonyok, nem a házastársi hűség erősödésének irányába hatott." A költő Garay János finom iróniával örökítette meg a fürdői életet: „Leereszkedvén egy csinos kis liget mellett a Kemniczer házát jobbról hagyván, a Horváth ház mellől egy csinos sétahelyre érkezem, melynek közepette oszlopokon nyugvó fedélzet alatt a híres savanyúvíz fakad ki. Mily élénk a fürdői élet! Mily változatosság! Mennyi ember sürr-forr itt együvé! Itt egy csinoska unokahúg, ki honn nagynénje leckéztetéseit megunván, az egészségi kút ürügye alatt itt jővén össze hadnagyával: ott egy mindennapi henye úrfi, ki megunta pamlagán az örökös ásítást, amott egy tudós, ki asztala mellett görbévé ülte magát s most egyenesedni kíván, emitt egy fiatal özvegy ke, ki a világgal tudatni akarja, hogy férje már meghalt, s ki tudja előszámlálni mindnyájat."

25 Frankenburg Adolf több mint egy évtizeddel későbbi — 1856-ös — leírása igen hasonló Garayéhoz: „Mulattam a tarka társaságon, mely szüntelen mozgás közt pihente ki az élet fáradalmait: a table d'hote udvarias vendégein, akik a Zuspeiséról rendesen leseperték az egész sült auflugot, s minden ételből kiválogatták a legjavát: a fürdőorvos Orzovenszky barátom dietétikáján, mely a betegeknek is megengedte, hogy túrógaluskát egyék: a zsandárfőhadnagyon, aki csak addig engedte meg a ferblit, míg ő nyert: a tetszelgést korán tökélyre vitt kisasszonyokkal a legérdekesebb szemjáték kereszttüzét gyakorló reményteljes fiatalembereken: a szerelmes öregurakon, az örökifjú mamákon két, három leánykájok társaságában, akik állításuk szerint alig haladták meg a tizennégy évet, s csak „idő előtt" fejlődtek oly melldomborúakká, hogy a legleleményesebb nőiruhaszabó se lett volna képes e különben irigylendő tényállást elrejteni."

26 (Ugyan nem tartozik ide, de a párhuzam miatt talán megengedhető egy rövidebb 23 Két Garasos Újság, 1859 24 Sörös Pongárc: A tihanyi apátság története / II. Tihany, mint fiókapátság. 1701-től napjainkig. Budapest, 1911.490. p. 25 Garay János: Füred. In: Garay János összes munkái / V. Budapest, 1887. 231. p. 26 Frankenburg Adolf: Az ágyak és szekrények alatt is turkáltak. In: A föld megőszült. Szerk.: Tóth Gyula. Budapest, 1985. 134-135. p.